Beteg épület szindróma – fontos tudni a tüneteit 2021-02-07 Blog, Kívül-belül Megosztás: Tweet Beteg épület szindróma (sick building syndrome – SBS) néven ismert az a tünetegyüttes, amely a zárt térben lévő rossz levegőminőség miatt jelentkezik. A tartós bezártság mindenkit megvisel, de a szokatlan panaszok, a rossz közérzet hátterében ez is állhat. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát az SBS tüneteiről kérdeztük. Iroda az otthonunkban A beteg épület szindróma nem újkeletű probléma, a WHO 1984-es becslése szerint az épületek akár 30% -ánál a rossz beltéri levegőminőség járulhat hozzá az SBS-hez. Míg azonban korábban főként a munkahelyek kapcsán merült fel ez a probléma, a járványhelyzet következtében egyre fontosabbá válik az otthoni környezet hatása is az egészségre. A Környezetvédelmi Ügynökség(EPA) meghatározása szerint az SBS: az épületben tartózkodóknál akut egészségügyi panaszok jelentkeznek, melyek összefüggenek az épületben töltött idővel, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. A kiváltó ok lokalizálható egy adott helyiségben, de elterjedhet az egész épületben is. A beteg épület szindróma (SBS) tünetei Foto:123rf.com Mivel az elmúlt időszakban és jelenleg is sokan a korábbinál jóval több időt töltenek az otthonukban, ezért fontos, hogy ismerjék a tüneteket, melyeket a lakás rossz levegőminősége okozhat. Az SBS tünetei lehetnek: Szemviszketés, könnyezés Orrfolyás Száraz és viszkető bőr Orrdugulás Krónikus arcüreggyulladás Fejfájás Hányinger Fáradtság Koncentrációs problémák Köhögés Ezek a tünetek jellemzően akkor jelentkeznek, ha az érintett az adott épületben vagy helyiségben tartózkodik. Távozást követően megszűnnek, majd a visszatérést követően ismét jelentkeznek. Mi okozza a rossz beltéri levegőminőséget? A probléma lehet átmeneti vagy tartós, a kiváltó októl függően. Rossz levegőminőséget okozhat egy beázást követően nedvesebb belső levegő, penész megjelenése. Ilyen esetben idővel a falak kiszáradnak, és a levegőminőséggel kapcsolatos probléma is megszűnik. Ha viszont a penészesedés az épület szerkezeti – például szigetelési – hiányosságaiból ered, akkor a tünetek tartósan fennmaradnak, amíg a szükséges átalakításokat el nem végezzük az épületen. Foto:pixabay.com A páratartalom és a penész mellett a belső levegő minőségét befolyásolja többek közt az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja, nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata. Plusz egy dolog- szó szerint- amit a rossz levegő okozhat. Erre biztosan nem gondolt ön sem! A szennyezett levegő növeli a túlsúly kockázatát Hogyan kezelhető az SBS? Ha úgy érzi, hogy az utóbbi időben a felsorolt panaszoktól szenved, akkor javasolt szakembert felkeresnie. A nátha tünetei általában 7-10 nap alatt elmúlnak, az ennél tovább fennálló légúti tünetek akár allergia, asztma vagy SBS jelei is lehetnek. Ilyen esetben fontos a tünetek kezelése, ám a panaszok csak akkor fognak tartósan elmúlni, ha a kiváltó okot is sikerül megszüntetni. Az NHS például az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg a beteg épület szindróma kezelésére: Fontos a lakás hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása. Nappal melegebb, 24oC körüli, éjjel hűvösebb, 20oC körüli hőmérséklet az ideális. A páratartalmat 40-50% között javasolt tartani. Fontos az épületben használt légkondicionáló rendszeres időközönként történő tisztítása. A tisztítószerek tárolja biztonságosan, megelőzve a szivárgást. A lakásban naponta több alkalommal rövid, de intenzív szellőztetés történjen. Iktasson be képernyőmentes szüneteket a munkában, ha van rá mód, tartózkodjon ezalatt a szabad levegőn. Kerülje – legalább – az épületben a dohányzást. Forrás: Fül-Orr-Gége központ
