A legjobb könyvek az ünnepi időszakra - kikapcsolódáshoz

Eszképizmus. Sokan használják negatív értelemben a szót; szerintük akik fikciót olvasnak, menekülnek a valóság elől, ahelyett, hogy szembenéznének az igazi problémákkal. Aki fantasztikus világokba menekül, gyenge; nem vállalja fel a kötelességeit – mondják.

Ez azonban baromság. A zseniális néhai Ursula K. Le Guin (akinek Szigetvilág-ciklusa és A sötétség balkeze című regénye erősen ajánlott olvasmány mindenki számára) írta 1979-es The Language of the Night esszégyűjteményében:

“Ha egy katonát elfognak, nem kötelessége megszökni?… Ha a lélek és az elme szabadságát becsben tartjuk, ha a szabadság harcosainak tartjuk magunkat, akkor kötelességünk megszökni a fogságból – és annyi embert magunkkal vinni, amennyit csak bírunk.”

A jó eszképista fikció támadás az elnyomás ellen: művei nem hagyják, hogy elnyomják lelkünket, lelkesedésünket, életösztönünket a körülöttünk zajló borzalmak – ehelyett egy olyan világot prezentálnak, amelyben kalandozva feltöltődhetünk, reményt nyerhetünk.

Az ilyen művek is a valóságból táplálkoznak, és alternatívát mutatnak – bemutatják, hogy a gonoszt le tudjuk győzni, a láncainkat le tudjuk törni, és túl tudunk jutni mindenen.

Ahogy G. K. Chesterton mondta:

“A tündérmesék nem azt mondják a gyermekeknek, hogy a sárkányok léteznek. A gyermekek már tisztában vannak ezzel. Azt mutatják meg, a sárkányokat le is lehet győzni.”

Felmérések bizonyítják, hogy adott fikciós művek (például a Star Trek vagy a Harry Potter) rajongói nyitottabbá, elfogadóbbá váltak, és pusztán rajongásukkal pozitív közösségeket hoztak létre.

(Más kérdés, hogy van a geekszcénának egy mételyező, kirekesztő, gyűlölködő közössége is. Hálistennek ők vannak kevesebben – csak sajnos sokszor ők a hangosabbak.)

A jelenlegi időszakban különösen szükségünk van eszképizmusra. Vírusjárvány, klímaválság, az emberi jogok sárba tiprása, gyűlölködés, erőszak… Elég néhány percet eltöltenünk egy híroldalon, hogy elveszítsük hitünket az emberiségben. Szükségünk van egy mentőövre.

Hoztunk 9 könyvet: mindegyik valamilyen különleges világba repít, hogy kicsit kiszakadj a mindennapokból, és egy kis izgalmat, fényt vagy reményt csempéssz az életedbe.

Akad köztük spekulatív fikció, képregény, generációkon átívelő családregény, novellagyűjtemény, Young Adult disztópiasorozat, urban fantasy, korszakos krimi és különleges felnövéstörténet is.

(A nagyon triviális műveket nem írtuk a listára – ha még nem tetted, mindenképp olvasd el A Gyűrűk Urát, Ursula K. Le Guin Szigetvilág könyveit, a Tűz és Jég dala-regényeket és a Harry Pottert).

9. Pierce Brown: Vörös lázadás-könyvek

Pierce Brown hatalmasat gurított a fiatal Darrow lázadását bemutató trilógiájával – az első blikkre Young Adult-disztópiának tűnő nyitókönyv elképesztő eposzi űroperává bontakozott ki, amely őrületes fordulataival és remek karaktereivel rögtön felkerült a műfaj új klasszikusainak névsorára.

Azonban Brown nem állt meg: újabb trilógiába kezdett, amelyben azt vizsgálta, mi történik, miután romba döntöttek egy diktatúrát.

Milyen következményekkel jár az ősi megszokott rendszer bukása – hogyan reagálnak az emberek a hirtelen jött szabadságra?

Ez a téma elég ritka a fikcióban – ha előkerül, akkor is leginkább elmaszatolva (rád nézek, Star Wars: Az ébredő erő) –, és Brown grandiózus története egy teljesen hihető, lélegző univerzumot mutat be az új trilógia eddig megjelent két regényében. A Vörös lázadás-könyvekben újra megelevenedik a római történelem szövevényes, intrikákkal teli világa – mindezt azonban egy bolygókon átívelő, űrcsatákkal, génmanipulációval és szájtátós, nagyképernyőre kívánkozó harcokkal teli nagyszabású sztoriba csomagolva tárul elénk.

Tűkön ülve várjuk az utolsó részt.

8. S.A. Chakraborty: Dévábád-trilógia

Az arab mitológia megunhatatlan, tele fantasztikus lényekkel és varázslatos történetekkel – azonban a klasszikus Az Ezeregyéjszaka meséin és a disney-sített Aladdinon kívül viszonylag ritka szereplő a mainstream fikcióban. Ezt a problémát orvosolja Shannon Chakraborty kiváló Dévábád-trilógiája, amelynek eddig két része (Bronzváros, Rézkirályság) jelent meg – a harmadik kötet angol nyelvű megjelenése 2020. június 30-ára várható, úgyhogy valószínűleg a magyar kiadás is érkezik majd idén (bár a megjelenés pontos dátuma sajnos a koronavírus miatt kialakult/kialakuló helyzet következtében egyelőre bizonytalan).

Akárhogy is, mindenképp megéri beszerezned a Bronzvárost és a Rézkirályságot; nem fogod megbánni.

Chakraborty egy színpompás és izgalmas világot vetett papírra: a könyvet olvasva szinte érzi az ember a keleti fűszerek illatát, a sivatagi szél melegét és a mágikus tüzek forróságát. A Dévábád-trilógia a “szegény kamaszról kiderül, hogy különleges varázsló” toposzt emeli át az arab mesevilágba – az eredmény egy mágiában és fordulatokban gazdag lenyűgöző fantasy.

7. Robert McCammon: Egy fiú élete

A gyerekkor varázslat. A világ tele van lehetőségekkel, újdonságokkal, mágiával. A képzelet határtalan; a biciklik és a kutyák repülhetnek, a szülők gonosz űrlénnyé válhatnak, a barátság örökre szól, és minden egyes nyári nap újabb kalandot jelent. Erről szól Robert McCammon regénye, amely nem véletlenül szerepel számos amerikai iskolában a kötelező olvasmányok listáján.

Káprázatos könyv, tele gyerekkori nosztalgiával (szinte érezni az ötvenes évek Amerikájának milkshake-illatát), azonban nem démonizálja a felnőttlétet: inkább arról mesél, milyen fontos, hogy megőrizzük a gyerekkori varázslatot és továbbadjuk gyermekeinknek.

Ha elolvasod az Egy fiú életét, készülj fel a – néha szomorú, néha vidám – könnyekre és a csodálatos kalandokra.

6. Caleb Carr: A halál angyala

A helyszín a 19. század végi New York, ahol a pszichológia, a lélek vizsgálata még nagyon megosztó tudományág volt. Főhőseinket – a „lélekbúvárt” (angolul „alienist”), az újságírót és a New York-i rendőrség első női alkalmazottját – egy kegyetlen sorozatgyilkos elméjének megfejtésére irányuló szándék kapcsolja össze.

A regény nemcsak fordulatos és izgalmas, de bővelkedik az élvezetes és hiteles leírásokban, mindemellett pedig szépen beépíti a történetbe a pszichológusok legelső generációjának megállapításait, olvasmányait.

A könyvből készült, Netflixen elérhető sorozatot már ajánlottuk nektek korábban. Ha már kicsit feledésbe merült bennetek a történet, vagy még nem volt szerencsétek a sorozathoz, mindenképpen érdemes elolvasni az eredeti regényt – ha pedig tetszett, hamarosan jön a sorozat folytatása – és ennek köszönhetően a jelenleg nehezen beszerezhető második könyvet is újra kiadja az Agave. (Csáky Dóri)

5. Minden, ami Neil Gaiman

Kicsit csalok, mert mindenképp akartam valami Neil Gaiman-művet a listára, de baromi nehéz volt eldönteni, melyik szerepeljen – úgyhogy legyen inkább mindegyik. Gaiman döbbenetes fantáziája, éleslátása és embersége minden művében megjelenik; igazi mesemondó, akinek történetei minden generációt elvarázsolnak.

Mivel kezdj, ha elmerülnél Gaiman munkásságában?

Az Óceán az út végén, a Csillagpor, a Sosehol és A temető könyve mind tökéletes, ha nem olvastál még semmit az írótól: mindegyik könyv remekmű, nem szükséges hozzájuk háttértudás, és fantasztikus önálló történeteket mesélnek el viszonylag rövid terjedelemben. Gaiman azon kevés írók közé tartozik, akik képesek komplex világokat és életteli karaktereket építeni mindössze 200 oldalban.

Gaiman kisprózában is nagyon erős – mindegyik novellagyűjteménye (Tükör és füst, Törékeny holmik, Felkavaró tartalom) remek választás, tele egyedi hangú, elgondolkodtató, vicces és izgalmas történetekkel.

Ha nagyobb lélegzetvételű műre vágysz, az Amerikai istenek egészen bámulatos élmény – ha tetszett, a kapcsolódó Anansi fiúkat se hagyd ki.

Ha gyermeked van, Gaiman különleges mesekönyvei (Coraline, Farkasok a falban, Szerencsére a tej) és Michael Reevesszel közösen írt ifjúsági Köztesvilág-trilógiája is kihagyhatatlanok.

És persze nem beszélhetünk Neil Gaimanről anélkül, hogy megemlítenénk a világ egyik legjobb képregényét, a Sandmant. Lenyűgöző, műfajokon átívelő remekmű, amely végre méltó magyar kiadást kapott a Fumax jóvoltából (eddig két kötet és a Halál spin-off érhető el).

**4. Margaret Atwood: MaddAddam-trilógia**

Bár a szerző szerint a koronavírus hatására kialakult helyzet nem tekinthető disztópikus állapotnak, mégis úgy érzem, kicsit rímel rá ez a disztópia-sorozat.

Atwood nagyon logikusan és izgalmasan építi fel azokat az eseményeket, amelyek a civilizáció bukásához vezettek, nem kevés szürreálisnak ható elemmel vegyítve.

(Atwood egyébként minderről azt nyilatkozta, hogy nem szerepel a kötetekben olyan lény vagy technika, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem lenne megteremthető vagy alkalmazható.)

A könyvek olvasása közben kicsit skizofrén érzésem volt, hiszen annak ellenére, hogy egy olyan szituációt mutat be, ami tele van erőszakkal, szenvedéssel és rosszal, a csodás próza, a finom humor és az időnként megcsillanó reménysugár miatt mégis remek hangulatú olvasmány, amelynek világába érdemes újra és újra visszatérni. (Csáky Dóri)

3. John Steinbeck: Édentől keletre

Akárhányszor olvasom el ezt a könyvet, mindig ugyanannyit ad: bár klasszikus értelemben véve családregény, mégis oldalról oldalra találok benne egy gyönyörűen, mégis egyszerűen megfogalmazott, örökérvényű gondolatot.

A regény az amerikai polgárháború idejétől kezdve vezeti végig két család történetét, az első világháborúig, mindeközben folyamatosan áthatja a sorokat a jó és a gonosz örökös szembenállása. A könyvnek minden lapjáról süt az emberség, a fantasztikus karaktereknek és a gyönyörűen életre keltett kaliforniai vidéknek köszönhetően pedig mindig remek döntés elmerülni a Trask és a Hamilton-család történetében.

Az Édentől keletre Steinbeck saját bevallása szerinti mesterműve, amelyből Elia Kazan készített filmet 1955-ben, James Dean főszereplésével. (Csáky Dóri)

2. Susanna Clarke: A hollókirály

Mi lett volna, ha a 19. században hatalmas mágusok jelentek volna meg, akiknek tettei teljesen megváltoztatták volna a háború történéseit?

A hollókirály pontosan erről szól – méghozzá megdöbbentő részletességgel és hitelességgel mesél egy alternatív 19. századról, ahol varázslók, beszélő szobrok, feltámadt lányok és szellemhajók bukkannak fel Dickens és Austen Angliájában. A nagyregény prózája fantasztikus; tényleg olyan, mintha az előbb említett két író valamelyik kortársának remekművét olvasnánk.

Susanna Clarke regénye nem egy könnyű olvasmány – azonban a hatalmas terjedelem ellenére sodró lendületű, szórakoztató, és mindezek mellett az imádnivaló angol humor sem hiányzik belőle.

(Ha tetszett, van egy jó hírünk: nemsokára érkezik Susanna Clarke új regénye!)

1. **Suzanne Collins: Az éhezők viadala-sorozat**

Május 20-án, a világpremierrel egy időben itthon is megjelent az Énekesmadarak és kígyók balladája című előzményregény, amely a 18 éves Coriolanus Snow történetét mutatja be.

(Hamarosan írunk is róla bővebben, amint elolvastuk – a szerk.)

De miért remek Az éhezők viadala?

A könyv alapötlete nem túl eredeti (lásd Stephen King A menekülő ember című könyvét vagy Takami Kósuntól Battle Royale-t), a regény azonban a kezdeti szűk határait hamar kitolja, és a túléléstörténetből átvált egy lázadás nagyszabású krónikájává. Különösen érdemes visszatérni a sztorihoz a jelenlegi helyzetben – Az éhezők viadala remekül mutatja be a kisemberek felkelését a kegyetlen totalitárius rendszer ellen.