8 különös szokás, amely okosabbá tesz bennünket

Avagy Albert Einstein cigicsikkjei

Szakemberek szerint meghökkentő összefüggést lehet kimutatni a briliáns elmék és a különös viselkedés között. Bizonyos furcsa szokások mellett egyes emberek a világ legokosabb feltalálói, tudósai voltak. Lássuk, kik ők és mi jellemezte őket.

Lenyűgöző kapcsolat van a géniuszok és a különös, excentrikus szokások között.

Einstein például cigarettacsikkeket szedett fel az utcán és felhasználta a dohányt saját pipájába, míg Benjamin Franklin meztelenül ült reggelente az ablakban, hogy a levegő átjárja a testét. A szokást „levegőfürdőnek” nevezte.

Ezen emberek excentrikussága nem teljesen magyarázat nélküli. Az őrültségnek tűnő cselekedetek mellett ezek a tudósok igen előnyös mentális tulajdonságokkal rendelkeztek. Íme 8 olyan mókás szokás, amely a géniuszok esetében okossággal is járt.

1.Sokat szeretkeztek: Emilie du Châtelet úttörő tudományos munkáját nem ismerték fel a 18. század hajnalán, de aktív szexuális életéről sokan tudtak. Az utóbbi felelőssé tehető az előbbiért; a Szöuli Konkuk Egyetem tudósai szerint a szexuális aktivitás javítja a kognitív funkciót és elősegíti a neurogenezist, vagyis új neuronok termelődését a krónikus stressz elnyomása révén. A sok szexszel tehát okosság is járt.

2. 24 karátos arannyal vették körül magukat: dr. Yoshiko Nakamatsu, aki több mint 3300 találmányt hozott létre – beleértve a floppy lemezt – azzal a különös szokással bírt, hogy 24 karátos arannyal kirakott fürdőszobában tisztálkodott. Itt nyugtatta az elméjét. „Az arany blokkolja a képzeletre ártalmas rádióhullámokat és televíziós jeleket”- magyarázta. S ebben lehetett igaza – míg a rádióhullámok és a rákos betegség közötti kapcsolat még mindig vitatott, a túlzott kitettség kognitív hatásai tagadhatatlanok. 24 karátos arannyal ugyan nem vehetjük körül magunkat, de a rádióhullámoktól tartózkodhatunk. Jobban tesszük, ha az alábbiakat csak szükséges mértékig használjuk: számítógépek, okostelefonok, WI-fi, Bluetooth fejhallgató.

A mentális teljesítmény javításához érdemes a technológiát háttérbe szorítani és több időt tölteni a természetben – az okosodás mellett jobb lesz a közérzetünk is.

3.Egy kis hűvös nem árt? Benjamin Franklin nem volt híján az okosságnak. Naponta ment úszni London hűs Temzéjébe, míg Theodore Roosevelt Washingtonban mártózott meg gyakran a Potomac folyóban télen. A különböző hőmérsékletű vízbe merülés is igen különös szokás, ám fizikai és mentális előnyei is vannak, mint azt már őseink is megtapasztalták. Hippokratész azt vallotta, a vízterápia jó hatású mentális és fizikai gyengeség esetén.

Ha hideg zuhanyt veszünk vagy úszunk, a sokk arra készteti a vérünket, hogy a törzsbe tóduljon, „megfüröszti” az agyat és a létfontosságú szerveket a friss vérben. A zuhanyt hideg vízzel érdemes zárni, így az agynak lendületet adunk. Aki elég bátor, jeges fürdőt is kipróbálhat.

4.Ne fűszerezzük az ételt. Még. Thomas Edison minden potenciális alkalmazottjával szigorú interjút készített. Az a különös szokása volt, hogy a tárgyi tudás mellett ún. só-tesztet csináltatott velük: meghívta őket egy tál levesre, de aki kóstolás nélkül máris sózni kezdte azt, megbukott. A leves sózása anélkül, hogy megkóstolták volna, számára egyértelmű jele volt annak, hogy megalapozatlan feltételezéseken alapuló döntéseket hoz az illető.

Akinél az okosság dominál, általában kritikus is. Sose ugorjunk vízbe annak ellenőrzése nélkül – erről szól a leves-teszt is.

5.Éhségsztrájk. Pythagoras ősi görög filozófus és matematikus 40 napig szisztematikusan éheztette magát. Tanítványainak azt mondta, ezzel fokozza szellemi teljesítményét és kreativitását. Modern tanulmányok kimutatták, hogy a böjtölés növeli az agyból származó neurotróf tényezőt (BDNF), mely segíti a memória funkcionálását és képes stimulálni az új agysejtek növekedését. Az akut stressz, melyet a böjtölés kivált, endorfinokat szabadít fel az agyban, amely eufóriát okoz. Két módja van, az időszakos böjtölés és a kalóriakorlátozás.

6.Sírás. Steve Jobs az okosság terén kétségtelenül élen járt és mindig hagyta magát sírni. Ha frusztrált volt vagy csalódott, szabad utat engedett a könnyeinek, ha pedig boldog volt, szintén. Érdekes szokását a „szellem tisztaságának” nevezte. A sírás egyébként csökkenti a stresszt és a könnyek eltávolítják a stresszt okozó hormonokat, csökkentik a mangán-szintet a szervezetben, mely szabályozza a hangulatot. Mentális egyensúlyt eredményez.

7.Különcség, lemorzsolódás: ha valaki a szokásai alapján más, vagy elutasítja a bevett dolgokat, nem azt jelenti, hogy megveti az oktatást – tudásszomja új utakra vezeti, céljai nem illeszkednek az intézményéhez, amelyben éppen tanul.

A figyelemre méltó lemorzsolódók listáján ott van Bill Gates, Mark Zuckerberg és a legfiatalabb női milliárdos, Elizabeth Holmes is. Mindannyian autodidakta módon tanultak, azonosítottak mintákat és sikerrel jósoltak előre dolgokat és merész döntéseket hoztak – végül elérték, amit megálmodtak. Persze, nagy kockázat bármilyen kötelezettség felrúgása, otthagyása, de esetükben kiderült, hogy megérte.

8.Ne késlekedjünk leírni, ha jó ötletünk van. Ez az okos és kreatív ideák terén is így van – jó példa JK Rowling, akiből Harry Potter-regénysorozata (majd az abból készült film-sorozat) milliárdost csinált. Az írónő szégyellt mást megkérni, hogy írja le gondolatait, ezért ő maga ült neki. Karaktereinek időt adott a fejlődésre. Az volt a szokása, hogy órákon át ült és hagyta vándorolni gondolatait, ezzel kreatív állapotba hozta az elméjét. A tudat nélküli „vándorlás” vezet ugyanis végül a „megvan!” érzéshez.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php