Saját baktériumokkal vértezi fel a csecsemőt a placenta?

Úgy tűnik, saját baktériumokkal készíti fel a kisbabát a méhlepény – ennek a baktérium „közösségnek” kulcsfontosságú szerepe lehet a gyermek majdani, méhen kívüli életében – feltételezik kutatók.

Korábban rejtély volt, hogyan is kapja meg egy újszülött a hasznos baktérium-kolóniákat, melyek minden emberben jelen vannak és lehetővé teszik számára az életet. Egy új tanulmány szerint a méhlepény, vagyis a placenta, melyet eddig steril környezetnek hittek, valójában tartalmaz egy kis mennyiségű, de sokszínű baktérium-kolóniát, melynek kulcsfontosságú szerepe lehet az újszülött életre való felkészítésében a méhen kívül.

„A kutatók feltételezik, hogy ez a gyermek mikrobiómájának első „feltöltése” – mondta el a tanulmány vezetője, Dr. Kjersti Aagaard, szülész-nőgyógyász professzor asszisztens a Houston-i Baylor College egészségügyi intézményből. – „A méhlepényben vizsgált különféle baktériumok egyébként ugyanazok, mint amelyek megfigyelhetők az újszülöttnél élete első hetében.”

„A placentában található baktériumok leginkább a szájban levőkhöz hasonlítanak. Ez azt is jelentheti, hogy az édesanya szájhigiéniája nagyon fontos a csecsemő szempontjából is, sokkal lényegesebb, mint azt korábban a kutatók gondolták” – hangsúlyozta Dr. Jacques Moritz, a New York-i Mount Sinai St.Luke nőgyógyászati osztályának vezetője, aki egyébként nem vett részt a tanulmányban.

„Valószínű, hogy az ínybetegségekkel küzdő embereknek jóval több ilyen baktérium-gócpontjuk van és krónikusan megterhelik velük a szervezetet. A baktériumok koncentrálódhatnak a méhlepényben és koraszülést okozhatnak” – tette hozzá a szakember.

A Science Translational Medicine szaklapban megjelentetett tanulmány arra is fényt derített, hogy a placentában levő baktériumok eltérnek azoktól, melyeket a koraszülésnél és a normális szüléseknél tapasztalnak. Kjersti Aagaard ugyanakkor hozzátette, hogy a tanulmány nem állít ok-okozati összefüggést ezen különbségek és a koraszülés között.

„A placentának egyedi kolóniája van, attól függően, mikor születik meg a gyermek” – mondta el. – „Csak annyit mondhatunk, hogy különbözőek, de ezt fontos kiemelni.”

A baktériumok jól megélnek az emberi szervezetben, olyan funkciókat támogatva, mint az emésztés és az immunválasz, melyek elengedhetetlenek az élethez. Ezek a mikrobák többen vannak, mint a szervezet sejtjei.

Aagaard és kollégái több mint 300 placentából vizsgáltak mintákat, hogy megállapítsák, vajon a kisbabák életük első „dózisát” ezekből a létfontosságú baktériumokból valóban a méhlepényből kapják-e. A placenta köti össze lényegében a méhben fejlődő magzatot az édesanyjával, hogy tőle minden tápanyagot megkaphasson.

„A kutatók megállapították, hogy a méhlepényben egy igen ritka baktériumközösség él, mely kevésbé sűrű, mint a felnőttek beleiben található baktériumok. „A placenta minden egyes fontjából 1 gramm bakteriális DNS-t kapunk” – magyarázta Dr. Kjersti Aagaard. – „Nagyon apró, de meg lehet mérni és időről-időre változik.”

A szakember azt gyanítja, hogy a placenta baktériumai „töltik fel” a babát első egészséges mikrobáival, szemben azzal az elmélettel, hogy az újszülöttek először az anya hüvelyében levő baktériumokkal szembesülnek a szülés során.

A placenta baktériumait közelebbről megvizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy leginkább a szájban található mikrobiális közösséghez hasonlítanak – emiatt pedig a tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy a szájból a baktériumok eljutnak a méhlepénybe a véráramon át.  Ezzel Dr. Moritz is egyetért.

„Minden alkalommal, amikor fogat mosunk, a baktériumok bejutnak a véráramba és tulajdonképpen ezzel már bárhová” – magyarázta a szakember. –„ Általában „megtisztítja” őket a szervezet, ám ha nem, akkor könnyen kaphatunk bakteriális fertőzést.”

A megfelelő szájhigiéniai tehát igen fontos az egészséges terhességhez. A várandósság 20. hete után érdemes elmenni a fogorvoshoz és alaposan átnézetni a fogak, a száj állapotát, ha meg akarjuk előzni a koraszülést.

Aagaard és kollégái azt tervezik, felkutatják a szájban és a méhlepényben levő baktériumok közötti összefüggést egy követéses tanulmányon belül, melybe több mint 500 olyan nőt vonnak be, akiknél fennáll a koraszülés kockázata.

Forrás: