Különórákkal lesz különb a gyerek? 2013-05-09 Iskolatáska Megosztás: Tweet Kötelezni vagy engedni? Állandó dilemma a szülőnek, hogyan cselekedjen, ha a gyermek egyértelműen nem élvezi a különórát. Van erre recept? Fontos ismernünk csemeténket annyira, hogy tudjuk, mikor fáj igazán a pocija, és mikor próbál átverni bennünk. Ehhez viszont idő és komoly odafigyelés szükséges. A második esetben sem lehet a lurkót hibáztatni, hiszen valószínűleg a felnőtt reakciók alapján következtet. Így tehát, ha fáj a pocak, és nem jövünk rá ilyen-olyan trükkel, hogy nem is valódi a fájdalom, gyakran esünk a “rendben, ma nem kell oviba/iskolába menni” szindrómába. Ez azonban veszélyes lehet. Legyünk türelmesek Számos népszerűtlen szakkör, különóra, időtöltés létezik a csemete számára. Annál is inkább, hiszen lehet a választott tevékenység iskolán belül, míg a többiek az udvaron labdáznak, elég nehéz koncentrálni. Előfordul, hogy a lurkó lihegve, izzadtan érkezik meg a játszásból a hittanórára, és a lelkész kérdésére: “hol voltál”, csak annyit válaszol: “elnézést a késésért, az udvaron játszottam a többiekkel”. Ez rendszerint a felnőtt számára érthetetlen, míg alsó tagozatban a világ legtermészetesebb dolga. Kétségtelen viszont, hogy aki odafigyel hittanórán, irodalomból és történelemből is jeleskedni fog a Biblia tanulmányozásakor! Szolfézsmumus Különböző definíciók szerint a szolfézs énekgyakorlat, ami a hangképzést és a hangjegyolvasást segíti. Emellett egy tantárgy segít a zenei nevelésben, a zene megnyugtat és felfrissít, feladata a hallás és ritmusfejlesztés, a hangjegyolvasás és írás tanítása. Csupa izgalom Számtalanszor fordul elő, hogy egy-egy hangszer iránti lelkesedés emiatt a nehéz, sok házi feladattal megspékelt mumus miatt lankad le. Helyes vajon a lurkót az iskolai feladatok mellett még szolfézs leckével is terhelni? Gyakorlás teszi a mestert. A mi feladatunk, hogy észrevegyük, és elismerjük, azt is, hogy csemeténkből nem lesz fuvolaművész, ha nincsen hallása! Sportolás Nehezen, de előbb-utóbb mindenki megtalálja a számára megfelelő sportágat. Szülőként ránk hárul a feladat, hogy rávezessük a gyermeket, mihez van tehetsége, affinitása. Míg a zeneiskolákban egy-egy kézfej szemügyre vétele után kiderül a lurkóról melyik hangszer testhez álló számára, addig a testmozgás kiválasztása nagyobb kihívás. Az iskolai tornaórák alatt a tanár feladata a talentum felismerése. Aranyszabály, hogy a csemete attól boldog, ami jól megy neki. Legbiztosabb, ha kezdésként beíratjuk a gyermeket úszótanfolyamra, hiszen a biztonságos úszás életet menthet! Forrás:
