Egyházi iskolák, pro és kontra 2010-08-04 Iskolatáska Megosztás: Tweet A kilencvenes évek elején újraéledő egyházi iskolák egyre keresettebbek, de nem mindenki ítéli meg őket egyformán. Lássuk, mi szól mellette és ellene! Ha jön a gimnáziumi felvételi, sok szülőben felmerül, hogy érdemes-e egyházi iskolába íratni a gyermeket. Segít a döntésben, ha érveket és ellenérveket sorakoztatunk fel dilemmánkkal kapcsolatban. Miért jó? Az egyházi iskolák közösségteremtő erejét a többinél jóval intenzívebbnek tartják. Ez a folyamat kétirányú, mert működésüket erősen támogatja a hívők közössége is. Az úgynevezett öregdiákok gyakran visszatérnek régi iskolájukba tanárként, vagy segítőként egy-egy kirándulás erejéig. A szülők, a közös pont, a hit miatt jobban összetartanak, mint az állami iskolák szülői közösségei, vagyis nem csak formális szervezetként működnek. Az a gyermek, aki egyházi iskolába jár, szigorúbb neveltetésben vesz részt, de magához képest jobban fejlődik. Jobb tanulmányi átlagra tesz szert, s a továbbtanulás terén nagyobb eséllyel fog bekerülni egy egyetemre vagy főiskolára, mint az a társa, aki nem egyházi iskolába járt. Az egyházi gimnáziumok a szociálisan hátrányos gyerekeken is próbálnak segíteni, e gyermekeket megpróbálják a jobb hátérrel rendelkező társaikhoz közelíteni, törekednek az egyenjogúságra. A kollégiumokban dolgozó tanárok figyelnek a tanulókra, próbálnak tanulmányaikban segíteni; az iskolán kívüli gondok megoldásában is gyakorta a diák segítségére vannak. Rengeteg délutáni, hétvégi programot szerveznek, amiken a tanárok is részt vesznek, ezzel elősegítve a könnyebb, hatékonyabb kommunikációt tanár és tanítványa között. A számos közösségi esemény, a kevésbé jó képességű gyerekek énképét táplálják, önbizalom növelők és motiváló hatásúak. Az érem másik oldala A sok jó tulajdonság és érv mellet, természetesen lehetnek olyan tényezők, ami miatt sokan nem választanak egyházi iskolát, vagy nem ajánlatos ezt tenniük. Például, egy lázadó gyermek, akinek sajátos nézetei, elképzelései vannak az életről, aki nem konformista, annak nem tesz jót, ha ilyen iskolába megy, még akkor sem, ha nevelő célzattal akarják beíratni a szülei. Az egyházi iskolák közül sokan, talán túl szorosra húzzák meg azt a bizonyos gatyamadzagot. A gyereknél nem lehet telefon, vagy csak kikapcsolva, nem sminkelhetik magukat a lányok (nem is biztos, hogy egy 14 -15 évesnek erre szüksége lenne), a fiúk nem hordhatnak szakállt, vagy ha hordanak, akkor igazolványaikban is szakállas képnek kell szerepelnie. Talán túlságosan is ragaszkodnak a régi eszmékhez, és saját értékrendjükhöz. Sok példa azt mutatja, hogy a tiltva nevelés épp az ellenkezőjét váltja ki az akartnak. Az egyházi iskolák legnagyobb előnye egyben hátrány is: mai farkastörvényeink közt egy becsületes, szilárd erkölcsi alapok szerint nevelt fiatalt igen sok csalódás érhet, miután kikerül iskolája óvó falai közül. Forrás:
