Spontán abortusz – lehet tenni ellene?

Mikor fordul elő spontán abortusz? Lehetséges, hogy egy nő észre sem veszi? Mi a teendő ilyenkor?

Amikor a terhesség 24. hete előtt az anya elveszíti a magzatot, vetélésről beszélünk – a magzat nem mutat életjeleket a megszületéskor, a súlya nincs 600 gramm.Spontán abortuszról akkor van szó, ha a vetélés külső behatás nélkül történik – valójában nem nevezhető ok nélkülinek, de okozói között olyan problémák szerepelnek, melyekről nemigen tehetünk, például a méh fejlődési rendellenességei, méhnyak-elégtelenség vagy génhibák.

A spontán abortusz kiváltó okaira az ember nem lehet felkészülve, és nincs is tudatában annak, hogy valamilyen probléma lehet nála, ameddig nem történik vetélés, és a magzat menthetetlen.

Milyen okok vezethetnek a spontán abortuszhoz?

Előfordulhatnak például génhibák. A magzat, amely kromoszóma-rendellenességgel indult fejlődésnek, általában nem születik meg, kivétel a Down-kórral születettek egyharmada, illetve a Turner-szindrómások két százaléka.

Lehet új mutáció a kromoszóma-hiba, de az egyik szülő is hordozhatja. Sajnos a kromoszóma-problémák kiszámíthatatlanok, megtörténhet, hogy a szülő egyik kromoszómájának letörik egy darabja, másik kromoszómára ragad át – ez a transzlokáció.

Ő maga egészséges – ám a magzat egy egészséges kromoszómát és egy hiányosat kap, vagy olyat, melynek génfeleslege van. Kiegyensúlyozatlan lesz a transzlokáció, a gyermek pedig súlyos rendellenességgel jöhet a világra. Hogy spontán vetélés történik-e, az attól is függ, mennyire súlyos a rendellenesség.

A méh fejlődési rendellenességei is sokat nyomnak a latban. Okozhatja a spontán abortuszt, ha a méhfalak összenőttek, ha valamilyen betegség miatt a méhnyálkahártya állapota nem megfelelő, vagy myoma alakult ki, melynek túl nagy a mérete.

Nem hordható ki a baba akkor sem, ha az anyának méhnyak-elégtelensége van. A méhszáj megnyílik – a dolog észrevehetetlen -, de ez a terhesség 20. hete körül következik be, az első várandósság idején. Ez az elsődleges méhnyak-elégtelenség, és általában a méh fejletlenségének, fejlődési rendellenességének köszönhető.

A másodlagos méhnyak-elégtelenség pedig azt jelenti, hogy megsérültek a méhnyak záró izmai. Ez történhetett egy korábbi, rosszul végzett abortusz, de szülés során is. Ha sárgatest-elégtelenség lép fel, a magzat elhal. Ilyen esetben a méhnyálkahártya képtelen felkészülni rá, hogy fogadja a megtermékenyített petesejtet, mert a sárgatest nem termel elég progeszteront a ciklus során.

A petefészek, a terhesség 9. hete környékén már nem termel elég sárgatest-hormont, a lepény pedig még nem termel elegendőt, melynek következménye vetélés. A hüvely-illetve méh fertőzése során a magzatburok megrepedhet, és a magzat kilökődik – vannak ugyanis olyan kórokozók, melyek gyulladást váltanak ki a magzatburkok alsó felszínén, miután elérték azt.

Nemcsak az anya, az apa fertőzése is állhat a háttérben. Az ilyen esetek vége is spontán abortusz. Ugyancsak spontán vetélés, a magzat elvesztése következhet be, ha a gyermeket váró páros tagjainak antigénjei egymáshoz nagyon hasonlóak. A magzatot ellenanyagok védik, de ha ilyen összeférhetetlenség áll fenn, ezeknek termelése késhet: emiatt a magzat elhal.

Mi történik?

A spontán vetélés is kétféle lehet. A terhesség 16. hetében együtt távozik a magzat, a burkok és a lepény; ám a 17. hét után a lepény csak a lepényi fázisban tűnik el, a magzatot követően. A vetélés úgynevezett fenyegető vetélés, vérzés és az alhasi fájdalom előrejelzi. Ilyen esetben azonban még zárt a nyakcsatorna.

Ha ez nyitott, a vetélés csak kezdődő, nem távozott a magzat és/vagy a mellékrész. Amennyiben távoztak, de nem ürült ki a méh teljesen, a vetélést tökéletlennek nevezzük. Teljes vetélésnek csak a méh teljes kiürülése nevezhető. Megkésett vetélés esetén a magzat elhal, de nem indul meg magától a kilökődése.

Megtörténhet, hogy az anya nem veszi észre a spontán vetélést. A legtöbb esetben erős, darabos vérzéssel és fájdalommal jár, de az is előfordulhat, hogy elhal a magzat észrevétlenül – az anya semmit, vagy esetleg valamiféle furcsa fájdalmat érez a hasában, mintha székrekedése lenne. De a szomorú valóság csak a kórházban, az ellenőrzésen derül ki.

Mi a teendő?

A fenyegető vetélés esetén sokszor vissza lehet fordítani a folyamatot, de a kismamának szigorúan feküdnie kell, progeszteron készítményeket és méhlazítókat kell kapnia. A már megindult vetéléskor az orvos gondoskodik róla, hogy spontán bekövetkezzen a folyamat: amikor a nyakcsatorna kitágult, az elhalt magzatot kiszívják a méhűrből.

Szükséges ugyanakkor a vetélést okozó alap probléma kezelése, a betegség gyógyítása, mielőtt újra próbálkozik az anya a teherbeeséssel. Ha fertőzésről van szó – ami lehet a férfié is – ki kell gyógyulni az újabb babavállalás előtt.

Ha az anya vetélése méhnyak-elégtelenség miatt következett be, operációra szorul, melynek során a méhszájat bezárják. Amennyiben a vetélés többször is megtörténik egymás után, lehet, hogy egy ellenanyag-vizsgálat sem árt a babát akaró pár esetében.

Meg lehet előzni a vetélést?

Sok esetben meg lehet előzni, hogy a magzatot elveszítsük. Kromoszóma-vizsgálatra már a terhesség előtt el lehet menni, különösen, ha az anya és az apa családjában már fordult elő valamilyen kromoszóma-rendellenesség.

A fertőzéseket is ki lehet mutatni vizsgálatokkal, mindkét fél esetében. A sárgatest-elégtelenséget is észre lehet venni, elemzéssel: az ébredési hőmérsékletet kell mérni, de csak szakorvos tudja megmondani, mi a teendő vele.

Mielőtt gyermeket szeretnénk, érdemes a nőgyógyászati betegségeket is kiszűrni – nem igényelnek a rutinvizsgálatoknál többet. Egyedül a méhnyak-elégtelenség kimutatására nincs hatékony módszer, a terhesség közép idejében ki lehet deríteni a bajt, és még meg lehet csinálni a záróműtétet. Immunológiai vizsgálatot is akkor végeznek, ha már több vetélés is történt, melyek okára nincs igazán magyarázat.

Forrás: