Ezért ér véget a legtöbb párkapcsolat

Apróságok miatt vetnek véget a párok a kapcsolatoknak, házasságoknak? Nagyon úgy tűnik, hogy sok kis dolog vezet a végén a szakításokhoz. De vajon miféle dolgok? Általában miért ér véget egy párkapcsolat?

Nem feltétlenül egy-egy félrelépés vezet ahhoz, hogy a férfiak és nők közti szerelmi kapcsolatok felbomlanak. Sokkal inkább az, hogyan beszélget egy pár két tagja a vacsoránál – állapította meg egy tanulmány.

Apróságokról van szó, amelyek egy idő után már cseppet sem tetszenek nekünk, s elkezdjük nem tolerálni őket. Lehet az bármi – például, a párunk nem iszik teát; furcsán viselkedett a nagybátyánk születésnapi partiján; nem tetszik, ahogy vágja a hagymát; leteszi a telefont normális elköszönés nélkül; azon kapjuk magunkat, hogy a villanyszámlán jár az eszünk szex közben; közös evés közben a párunk a telefonját bújja; utáljuk, amilyen nadrágokat hord; szögletes tányérokat vett a lakásunkba; sosem tudunk megegyezni, mit nézzünk a tévében; vagy éppen nem kér elnézést, ha hangosan böfögött. Ilyenek miatt érnek véget párkapcsolatok.

A párkapcsolatok elmélyülnek, majd egyszercsak valamelyik fél úgy érzi, nem bírja tovább. Olyan érzésünk támad, mintha minden víz elfolyt volna és semmi sem maradt – csak két szerencsétlen ember áll ott, a saját maga alkotta sárban. Természetesen, sokakkal előfordul az is, hogy a párkapcsolat azért ér véget, mert komoly és nyomós oka van.

Hol bukik el a többség?

Brit adatok szerint hétből egy válás a félrelépésnek köszönhető. Ami érthető is. Ugyanakkor felmerül bennünk a kérdés: a hétből hat házasságban mi történt? Csupán ezen esetek 1 százalékában van szó arról, hogy a szex már nem működött a felek között.

Miért ért véget tehát a kapcsolatok többsége? A legvalószínűbb hát, hogy a hétköznapi dolgok – a ki nem mondott bocsánatkérések, az elmaradt csókok, a csendben eltöltött étkezések, az elherdált pénz – alapozták meg a válásokat. A hűtlenség akkor történik meg, ha a kapcsolatban az egyik fél lyukat akar betömni – mert valami hiányzik az életéből. Nemcsak fizikai, hanem érzelmi lyuk betömésére vágyik, hónapok vagy évek eseménytelensége, unalmas hétvégéi és langyos estéi után.

Az elkerülhetetlen véget aztán árulkodó jelek előzik meg: az egyik fél már a kanapén alszik, mert későn ér haza, a felek máskor ebédelnek és vacsoráznak, más programot néznek a saját laptopjukon, külön tervezik a vakációjukat – nem a párjukkal. Olyan terveket szőnek, melyekben már nem kap szerepet a férjük, feleségük. Az „indokolatlan viselkedés”, melyet a bíróságon is gyakran emlegetnek, többnyire a lustaságot, érdektelenséget, haragot és unalmat jelenti. Véget érhet egy kapcsolat azért is, mert el sem kellett volna kezdeni. Egy kamaszkorú gyermek már érzékelheti, hogy a szülei kezdettől fogva nem jöttek ki igazán egymással – tehát a házasság nagyon rossz ötlet volt.

Fotó: pexels

Olykor életmentő lehet abbahagyni

Egy párkapcsolat végét elismerni sokszor nemcsak egészséges, időszerű és bátor, hanem életmentő lépés is. Amikor két ember már mindenen acsarkodik, attól kezdve, hogy a másik horkol, iszik, az előszobában hagyja a zokniját, lecsavarja a fűtést, amikor fázunk, vagy minden alkalommal mi megyünk bevásárolni, kénytelen egy idő után bevallani, hogy tévedett. Ez a párkapcsolat egy tévedés volt, mindketten rosszul választottak. Ilyen körülmények között a párkapcsolat véget érése igenis időszerű, s az egészségünkre nézve előnyös is.

Hogy mitől válhatunk meg ezzel? A haragtól, a bántástól, az állandó stressztől, ami csak a vesztünket okozhatja hosszútávon. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy mi éppen miben töltjük az életünket.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php