Légúti betegségek bakteriális inváziója 3. rész

Sorozatunk befejező részében az alsó légúti betegségekkel és a tüdőgyulladással ismerkedünk meg közelebbről. Az alsó légutakat a légcső, a főhörgők, a hörgőcskék és a tüdő alkotják.

A légcső és a hörgők gyulladása általában vírusos eredetű megbetegedés következményei. Mindkét betegség makacs köhögéssel jár. A tüdőgyulladást leggyakrabban bakteriális fertőzés okozza, de vírusos vagy ritkán gombás eredetű is lehet.

Milyen alsó légúti betegségekkel találkozhatunk?

Légcső gyulladása – tracheitis

Hörgők gyulladása- bronchitis

Kishörgők gyulladása – bronchiolitis

Tüdőgyulladás – pneumonia

Hogyan alakulnak ki az alsó légúti megbetegedések?

A vírusos fertőzéseket leggyakrabban influenza-, parainfluenza-, RS-, CM-, adenovírus okozza.

Gégehurut, krupp

A hangképző szervek gyulladása rekedtséggel, ugató, száraz köhögéssel jár. Nagyon fontos a párásítás, a nedves és hűvös levegő (a légutak esetleges kiszáradása rontja az állapotot), valamint a gyermek megnyugtatása, mert síráskor a nehézlégzés jelentősen fokozódik. A krupp enyhítésére szolgáló szert szakorvos választja ki.

A hörghurut – bronchitis

Azon kívül, hogy önmagában is gyakori gyermeknél, a fertőző gyermekbetegségeknek is gyakori szövődménye lehet. A ma már szerencsére ritka kanyaró és szamárköhögés gyakran jár együtt tüdőfertőzésekkel.

Ilyenkor ugyanis a kanyaró, illetve a szamárköhögés kórokozója gyengíti e szerv védőmechanizmusait. A hörgők gyulladásba jönnek, sok váladékot termelnek, a tüdő működése rosszabb, a váladék nehezen tud távozni, ezért összegyűlik és befertőződik.

Tüdőgyulladás – pneumonia

A baktériumok okozta tüdőgyulladás kialakulását általában vírusos légúti betegség előzi meg. A tüdőgyulladásokat a tünettan és a kórokozók szerint típusos és atípusos formára osztjuk. A tipusos bakteriális fertőzésekért leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, és Staphylococcus nevű baktérium a felelős.

Az atipusos tüdőgyulladást a Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia pneumoniae, ritkábban Legionella baktériumok váltják ki. A specifikus fertőzéseket – tbc, tuberkulózis, tüdőgümőkór – a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozzák. A gomba és parazita okozta fertőzések főleg immunológiailag károsodott betegek esetében fordulnak elő.

Hogyan alakul ki a tüdőgyulladás?

A kórokozók belégzés útján jutnak be az alsóbb légutakba, ahol megtelepedve szaporodni kezdenek. A baktériumok az érintett területeken gyulladásos folyamatot indítanak be. A tüdőben először egy úgynevezett gyulladásos izzadmány képződik, ami kedvező táptalaj a baktériumok szaporodásához, és segíti a gyulladás terjedését.

Az érintett területen a léghólyagocskák légtartalma csökken, előrehaladott esetben gyulladásos, gennyes váladék tölti ki őket. A betegség érinthet egy teljes tüdőlebenyt, egy tüdőrészt, vagy egy hörgőt, és az annak környezetében elhelyezkedő léghólyagokat.

Bár más módon is keletkezhet, más tényezők is vezethetnek tüdőgyulladáshoz, ha a váladék egy kisebb légjáratban gyűlik össze, a tüdőnek az a része, amelyet ez a járat lát el, elzáródik, és annyi váladék rakódik le, hogy a tüdőnek ez a szakasza kiesik a légzésből. Ilyenkor körülírt tüdőgyulladás alakul ki.

Ha egy nagyobb légjárat záródik el, a tüdőgyulladás is nagyobb területre terjedhet ki. Röntgenfelvétellel állapítható meg pontosan a fertőzés nagysága. A tüdőgyulladás kialakulását a vírusos légúti betegségek, krónikus tüdőbetegségek, legyengült állapot, bizonyos izomgyengeséggel járó betegségek is elősegíthetik.

Milyen tünetei vannak az alsó légúti fertőzéseknek?

Általában hőemelkedés, láz, hidegrázás, köhögés kíséri. Súlyosabb esetben szaporává, nehezítetté válik a légzés. Sápadtság, hányinger, hányás (a felköhögött váladék a gyomor-bélrendszert ingerli) kísérheti.

A hörghurut és a tüdőgyulladás első tünete a nátha, rossz közérzet, majd lázzal kezdődő, eleinte száraz, ezt követően hurutos köhögés, a légzés nehezített, sípoló lehet. Olykor a bőr a száj körül kékesfehér.

Ha ezek közül bármelyik tünetet észleljük, azonnal hívjunk orvost! Gondoskodjunk arról, hogy párás legyen a szoba levegője! Maradjunk gyermekünk mellett, nyugtassuk meg, helyezzük el úgy, hogy kényelmesen feküdjön!

Tegyünk a feje alá két-három párnát is, mert könnyebb lesz a légzése, ha majdnem ülő helyzetben van! Az orvos vizsgálat után minden bizonnyal gyógyszert, antibiotikumot ír fel; ezt pontosan az előírás szerint adjuk be!

Mik lehetnek az alsó légúti fertőzések szövődményei?

A tüdőgyulladásoknak többféle szövődménye lehet: kialakulhat tüdőtályog, ez főleg a Staphylococcusok által okozott tüdőgyulladásra jellemző. Mellhártyagyulladás is felléphet, a mellhártya üregében ilyenkor folyadék szaporodik fel, ami légzési nehézségekhez vezet.

Hogyan kezelhetők az alsó légúti fertőzések?

Ágynyugalom, bő folyadékfogyasztással, szükség esetén lázcsillapító, és nyákoldó szerek beadása javasolt. A könnyebb légzés érdekében a porlasztóval történő inhalációs kezelés (fiziológiás sóoldat, nyákoldó) is fontos.

A vírusfertőzéseknél az esetek nagy részében tüneti kezelést kell alkalmazni, speciális kezelésre ritkán van szükség (ilyen eset például a vírusos tüdőgyulladás). Gombás fertőzéseknél gombaellenes kezelés szükséges.

A gyógyszeres kezelést egyes esetekben szükséges kiegészíteni egyéb beavatkozásokkal, például krónikus orrmelléküreg-gyulladásban orrmelléküreg-öblítésre lehet szükség. Bakteriális fertőzés esetén az orvos antibiotikumos kezelést ír elő. Gombás fertőzés esetén gombaellenes szerek alkalmazása javasolt.

A légúti fertőzések kezelésének hatásos kiegészítő módja a homeopátia, amely a jól megválasztott szerrel jelentősen lerövidíti a betegségek lefolyását a hagyományos terápia mellett. Természetes alapszabály minden betegség esetében, hogy ha gyermek nem javul, esetleg romlik az állapota, mielőbb forduljunk gyermekgyógyászhoz.

Forrás: