Nem maradhat ki – Filléres vitaminbomba húsvétra 2022-04-13 Blog, Diéta Megosztás: Tweet Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A hazai tormaterület nagyságából adódóan lehetővé teszi, hogy egész évben elérhetővé váljon a finom friss és feldolgozott torma. Ennek a kitűnő minőségű tormának a húsvéti asztalon is helye van! Ismerd meg jótékony hatásait és hogy miért érdemes nem csak húsvétkor ezt a vitaminbombát fogyasztani! Foto:pixabay.com Magyarország a tormanagyhatalom Magyarország igazi tormanagyhatalomnak számít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elmondása szerint, azonban a hazai fogyasztók aránya igazán csekély. A hajdúságban termelő torma nem csak az élelmiszerfeldolgozásban szerepel, hanem a gyógyászati és az állatgyógyászati lehetőségeit is szorgosan keresik.2021-ben közel 1267 hektáron folyt a tormatermelés hazánkban, amelynek betakarítási szezonja októbertől egészen márciusig, azaz a következő ültetési szezon kezdetéig eltart. A legfrissebb adatokat ismerve ez annyit tesz, hogy az előző szezonban mintegy 12 ezer tonna torma termett idehaza, amely az Európai Unió éves össztermelésének a felét teszi ki. A magyar termés a szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően nem csak a hazai piacot képes ellátni, de a teljes európai piacot is. A legnagyobb exportőrjeink torma terén Németország, Lengyelország, Csehország és az Egyesült Királyság. Torma, csicsóka, fekete retek csoda – keringésre, asztmára, májra, húgyúti panaszokra A magyar torma jellegzetessége A magyarok leginkább a húsvéti időszakban fogyasztják a tormát, reszelt, savanyított vagy ecetes változatában, de sokszor ízesítjük vele készételeinket is az ünnep alkalmával. Jellegzetes csípős ízét a torma gyökerében található butiltiocianátnak és az allil-izotiocianátnak köszönheti. Ezek az összetevők a nagyon hasonlóak a mustárolaj hatóanyagához, ami hatással van a nyálkahártyára és a könnymirigyekre, ezért szökhet könny a szemünkbe, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk. Így termesszünk tormát a kiskertünkben Legfőképpen Hajdú-Bihar megyében termesztik az őshonosnak számító tormát, valamint jelentős számban termelték Kiskunfélegyházán és Budapesten is. Mára azonban csak egy termesztőkörzet maradt meg a háromból a nagy kézimunkaigénye miatt. Hajdú-Bihar megye még ma is hatalmas mennyiségben termel tormát Létavértesen, Bagaméron, Álmosdon, Újlétán, Debrecenben, Vámospércsen és Kokadon. Annak következtében, hogy a termelők maguk állítják elő a következő évi szaporítóanyagot is, ezért ismerhetünk különféle tájfajtákat is, mint például a Debreceni édes-nemes populációi vagy a Nürnbergi édes és a nagy számban előforduló Danvit. Forrás:magyarorszagom.hu Forrás: Napidoktor.hu
