Fontos tudni: Tévhitek a margarinokról 2022-07-28 Blog, Diéta Megosztás: Tweet Magyarországon régóta közkedvelt élelmiszernek számítanak a margarinok, ám még mindig számos városi legenda és tévhit övezi ezeket a termékeket. Most egy, a Rama megbízásából készült országos kutatás[1] részeként mérték fel, hogy mennyire tájékozottak a hazai fogyasztók, a növényi vaj tekintetében. Hányan hiszik például azt, hogy a margarin hidrogénezéssel készülő műétel, ami ráadásul tele van transzzsírokkal, vagy hányan tudják, hogy valójában egy növényi alapú, természetes olajokból készülő élelmiszerről van szó? Rég nem használnak hidrogénezett olajokat Még mindig sok helyen tartja magát az a tévhit, hogy az üzletekben kapható margarin részben hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokból készül. A felmérés során kiderült, hogy e téren a férfiak, a 40 év felettiek, a budapestiek és a megyei jogú városokban élők az átlagosnál tájékozatlanabbak, hiszen 10-ből 4-en tartották igaznak ezt az állítást. A diplomások körében ennél is rosszabb a helyzet, hiszen minden második válaszadó tartozott ebbe a körbe, miközben a tájékozottsági versenyt a 20 év alattiak nyerték, mert közöttük csupán minden ötödik válaszadó osztotta ezt a tévhitet. Tény, hogy régen valóban hidrogénezéssel készültek ezek az élelmiszerek, ám a margarinok kenhetőségét már hosszú ideje nem a keményített olajok, hanem a szobahőmérsékleten is szilárd növényi zsírok, pl. kókuszzsír biztosítják. Nincs és nem is lehet tele transzzsírsavval A margarin ellen felhozott másik tipikus érv, hogy – mivel hidrogénezett olajból készül – tele van az egészségre ártalmas transzzsírsavakkal. A transzzsírsav-félelmeket a megkérdezettek több mint negyede osztotta. Ismét a legfiatalabbak voltak a leginkább tájékozottak, az 50 év felettiek pedig a legkevésbé: az utóbbiak közül minden harmadik válaszadó tartja úgy, hogy a margarinok egészségtelenek a magas transzzsírsav-tartalmuk miatt. A jelek szerint még mindig sokan nem tudják, de Magyarországon lassan már közel egy évtizede megszületett az a szigorú transzzsírsav-rendelet, amelynek értelmében itthon kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók, ráadásul a közelmúltban életbe lépett EU-s szabályozás is hasonló limitet ír elő. Emellett az sem közismert, hogy a transzzsírsavakat a normál étkezésből gyakorlatilag nem lehet teljesen kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhet, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálható. Foto:pixabay.com Nem, nem mesterséges műélelmiszer Azzal az állítással, hogy a margarin mesterséges műélelmiszer, a megkérdezettek bő egyharmada értett egyet, holott valójában teljesen hétköznapi növényi olajokból – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolajból – és ivóvízből áll. Itt a nők valamivel tájékozatlanabbnak bizonyultak, mint a férfiak, miközben településtípus szerint a községekben élők, életkor szerinti bontásban pedig az 50 év felettiek számítanak a leginkább jólinformáltnak. Érdemes tudni, hogy a margaringyártás alapvetően az összetevők hűtés közbeni keverését jelenti, e folyamat során pedig megmaradnak a növényi olajok értékes összetevői. A vállalkozó kedvűek akár otthon is készíthetnek szendvicskrém-alapanyagként házi margarint: ehhez az egyszerűen beszerezhető alapanyagokon túl (növényi olajok, a kenhetőséget biztosító kókuszzsír, víz, valamint az olajok és a víz keveredését elősegítő némi tejszín) csupán egy fagylaltgépre vagy egy jéggel teli edénybe tett keverőtálra van szükség, amelyben az összetevők folyamatos hűtés közben keverhetők össze. Itt a borsó és a pisztácia és burgonyatej -vajon ugyanolyan jók, mint a többi növényi tej? Természetes olajokból készülnek Az állítást, hogy a margarinok természetes növényi olajokból készülnek, csupán a fogyasztók alig több mint negyede tartotta igaznak. Itt a legfiatalabbak bizonyultak a leginkább tájékozottnak, hiszen az alapanyagok kapcsán a 20 év alattiak fele tudta ezt a tényt, miközben az érettségizettek esetében csak minden ötödik megkérdezett. A növényi olajok nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét. Ráadásul a jó minőségű margarinokat alkotó repce- és lenolaj természetes módon tartalmazza a szervezetünk számára hasznos E-vitamint és omega-3 zsírsavakat, a napraforgóolaj pedig szintén kimagasló E-vitamin-, valamint omega-6 zsírsav tartalma miatt számít kedvező összetevőnek. Foto:123rf.com Növényi alapú élelmiszerek A megkérdezettek közel fele tudta, hogy a margarinok jellemzően növényi alapú élelmiszerek – e téren a szakmunkások bizonyultak a legkevésbé, míg a diplomások a leginkább tájékozottnak: az előbbi csoport harmada, az utóbbi több mint fele volt jólinformált a kutatás eredményei alapján. Napjainkban mind népszerűbbnek számít a növényi alapú étrend, aminek környezetvédelmi, egészségi és állatvédelmi okai is vannak. A minőségi margarinok éppen ilyen növényi alapú élelmiszernek számítanak, így kiválóan beilleszthetőek a flexitáriánus, vegetáriánus és – egyes termékváltozatok esetében – akár a vegán étrendbe is. [1] Az Opinio a Rama margarinokat is forgalmazó Upfield Magyarország megbízásából végzett kutatása reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint. Forrás: Napidoktor.hu
