Diéta cukrosoknak 2. 2009-11-05 Cukorbetegség Megosztás: Tweet Édes az élet, ám ezzel nem oly könnyű élni a cukrosoknak. A cukorbeteg diéta főbb szempontjai Az étrend energiatartalma Ez azt jelenti, hogy a diétának testre szabottnak kell lennie. Azaz, normális testsúlyú cukorbetegnek összességében naponta annyi energiához kell juttatni a szervezetét, amennyit az – az életkor, a testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében – megkíván. Egy negyvenéves normális súlyú kőművesnek nyilvánvalóan több táplálékot kell magához vennie, mint egy hetvenéves, alacsony termetű nyugdíjas asszonynak. Másrészről viszont az étrend energiatartalmát a gyógykezelés célja is meghatározhatja, és ez a gyakoribb szempont. Eszerint egy súlyfelesleggel rendelkező diebetesesnek – aki számára a lefogyás lenne a legfontosabb elérendő cél – a diétának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit a szervezet a testsúlyállandóság érdekében megkívánna. Az utóbbi szempont alapján bátran állítható, hogy ha pl. egy kövér egyén, akin cukorbetegséget fedeznek fel és ezt követően ugyanannyit eszik, mint korábban, tartsa bár magát bármely más étrendi szemponthoz (pl. cukrot nem fogyaszt), bizonyosan helytelenül diétázik. A témánál maradva általánosságban állíthatjuk, hogy a túlsúlyos diebeteses nők számára fogyókúrájuk tartamára a 4200 kJ-t, vagyis 1000 kcal-t tartalmazó, a fogyókúrára javasolt férfiak és a normális testtömegű nők részére az 5900 kJ-t, azaz 1400 kcal-t tartalmazó, a normális testtömegű férfiak és a fizikailag aktív nők számára a 7600 kJ-t, 1800 kcal-t tartalmazó étrend javasolható.Természetesen mindazok számára, akik normális testtömegűek, fizikailag aktívak, tehát rendszeresen dolgoznak vagy sportolnak, olyan mértékű napi energiafelvétel (és ennek arányában szénhidrátbevitel) a megengedett, amellyel képesek testsúlyukat, munkaképességüket megőrizni, legyen az akár 10 500 kJ (2500 kcal) és ennek megfelelően 300-320 g szénhidrát. Esetükben az egyes menük szabadon bővíthetők és diétájuk gyakorlatilag semmiben nem kell hogy különbözzön egy egészségesnek mondható étrendtől. Megjegyezni szeretnénk, hogy bárki, aki a fogyókúrát befejezi és az energiaszegény étrendet egy másikkal váltja fel, soha többé nem ehet annyit, mint pl. fiatal korában, amikor testsúlya normális volt. Energiabevitelét ugyanis csupán 20-30%-kal növelheti a visszahízás veszélye nélkül, mert egy lefogyott diabeteses – még ha testtömegét teljesen normalizálta is – soha nem válik valódi sovánnyá, hanem mindig ?lefogyott kövér”, azaz visszahízásra hajlamos marad. Az étrend összetétele Ma világszerte a zsírban és fehérjében szegény, viszont – mint már említettük szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak cukorbetegek számára. Tehát a napi energiabevitel 50%-a származzon szénhidrátokból. Ennek értelmében a korszerű diebeteses étrend összetétele: 50% szénhidrát, 20% fehérje és 30% zsír. Ilyen értelemben a javasolt három különböző energiatartalmú étrenden belül az egyes Tápanyagok mennyisége az alábbi táblázat szerint alakul. Diabeteses beteg étrendjének javasolt tápanyagaránya Energiatartalom Szénhidrát Fehérje kJ kcal g 4200 1000 125 50 33 5900 1400 175 70 46 7600 1800 225 90 60 A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden étrendi javaslathoz egyidejűleg célszerű megadni az étrend energia- és szénhidráttartalmát is, mert e kettő elválaszthatatlanul összetartozik, és e kettőből a fehérje- és zsírhányad csaknem automatikusan következik. Önmagában csupán a szénhidráttartalomra utalás – bármennyire is csupán ez jellemző a hazai orvosi és dietetikai gyakorlatra – elégtelen és félrevezető, mert ha az energiatartalmat nem határozzuk meg, egyrészt nem biztosíthatjuk az optimális tápanyag-összetételt, másrészt a cukorbeteg önkéntelenül is átlépi az energiahatárt, hiszen úgy véli, ami nem szénhidrát, abból bármennyit ehet (pl. ?húst hússal”). Az étkezések gyakorisága Mint már említettük, a gyakori – naponta 5-6-szori – étkezéssel egyrészt mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása csökkentheti a testtömeg-gyarapodás esélyét. Ehelyütt emeljük ki, hogy a naponta 1-2-szeri étkezéssel fogyókúrázni szándékozók eleve kudarcra vannak ítélve, számukra is a napi többszöri étkezést javasoljuk. Tehát az inzulin nélkül kezelt II. típusú diebetesesek kisebb energiatartalmú étrenden a reggeli-ebéd-vacsora mellé tízórait és uzsonnát is fogyasszanak, 7600 kJ (1800 kcal) körüli vagy afeletti energiabevitellel pedig még úgynevezett utóvacsorát is iktassanak be, ami hatszori étkezést jelent. Ugyanez vonatkozik a naponta kétszeri inzulinkezelésen lévő diebetesesekre is. Az egyes étkezések szénhidráttartalma Általános szabályként kell elfogadnunk, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek oka inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében az, hogy ha a folyamatos inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, a vércukor leesése, hypoglykaemia következhet be. Inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknek pedig azért szükséges az étkezésenkénti szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulinelválasztását elsősorban a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy szulfanilurea tabletták – elsősorban Gilemal – szedése esetén is felléphet hypoglykaemia ritka vagy esetenként szénhidrátot nem tartalmazó étkezésekkel.Hogy kinek, mikor, mennyi szénhidrátot kell fogyasztania, több tényező függvénye. Ezek egyike az az élettani tény, hogy a szervezet úgynevezett inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat. Legkisebb reggel és késő délután, legnagyobb délben és éjjel. Ezzel magyarázható, ha pl. reggel és délben azonos mennyiségű szénhidrátot fogyaszt a cukorbeteg, az reggel közel kétszeres mértékű vércukor-emelkedést idézhet elő. Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot szabad fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára. Hogy mégis mennyit, arra közelítő választ kívánunk adni az alábbi táblázattal, amelyben a különböző energiatartalmú étrendek esetén javasolt napi össz-szénhidrát mennyiséget osztjuk 5, illetve 6 adagra. A napi szénhidrátmennyiség elosztása étkezésenként Étkezés 4200kJ (1000kcal) 5900kJ (1400kcal) 7600kJ (1800kcal) Reggeli 25g 35g 40g Tízórai 15g 20g 25g Ebéd 40g 55g 60g Uzsonna 15g 20g 25g Vacsora 30g 45g 50g Utóvacsora 25g Forrás: