Napjainkban használt dermokozmetikumok biztonságosságának szempontjai (x) 2011-06-15 Kebelbarát Megosztás: Tweet A téma aktualitását az a közvéleményben egyre elfogadottabb irányzat adja, mely általában a gyárakban előállított kozmetikai készítményekkel szemben előtérbe helyezi az úgynevezett biotermékeket, natúrkozmetikumokat. Bőrgyógyászként néhány gondolatot illetve konkrét tudományos eredményt és információt szeretnék megosztani a gyakorló szülőkkel ezzel kapcsolatban. Rövid történeti áttekintést követően a napjainkban használt dermokozmetikumokról, az utóbbi években tapasztalt allergiás betegségekről olvashatnak. A gyermekbőrgyógyászati praxisomban a dermokozmetikumok használata mellett egyre gyakrabban találkozom olyan szülőkkel, akik biokészítményekkel ápolják vagy kezelik gyermekük bőrét vagy túlféltésből csak gyógyszerként törzskönyvezett gyógyszertárban elérhető termékeket használnak egészséges bőrű gyermeknél. Éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt kell kapjon az a tény, hogy a baba dermokozmetikumok gyártásában egyik fő célkitűzés a biztonságosság. Az alább ismertetett adatok birtokában világos, hogy az elmúlt években szaporodó allergiás betegségek kialakulása miatt nem célravezető magatartás a baba szempontjából a biokozmetikumok kizárólagos használata. A felelős kozmetikai gyártó cégek a változó körülmények és igények között folyamatos fejlesztésekkel érik el, hogy megfelelő és biztonságos babakozmetikumok kerüljenek a piacra. Már a régi görögök is… Már az ókori Görögország asszonyai is használtak kozmetikumokat szépségük megtartása céljából. A görög „koszmeó” ige – ebből származik a mai kozmetika szavunk – eredeti jelentése ékesíteni, de a szép, egészséges, hibátlan kifejezések is e szó szinonimájaként voltak használatban. A görögök a szépségápolást „kallopizeinnek”-nek (arcszépítés), a rómaiak „decoratio”-nak nevezték, ezalatt mindannak a kiemelését értették, ami szép az emberen. A kozmetikai készítmények széles skálájával rendelkeztek. Ismertek krémmaszkokat, fürdősókat. Az arc pórusainak tisztítására, a vérellátás fokozására használták a gőzölést. A hibák elkendőzésére púdereket és festékeket vittek fel az arcra. A kozmetikát eleinte tapasztalati úton művelték, a termékeket házilag állították elő. Később kisebb, majd nagyobb manufaktúrákban nagyobb mennyiségeket tudtak előállítani. A kozmetikai ipar a vegyipar részeként az ipari forradalmat követően az Újkorban fejlődött különálló iparággá. A tudomány és technika fejődésével új szintetikus alapanyagokat és adalékanyagokat fejlesztettek ki, melyeket egyidejűleg alkalmaztak a természetes eredetű alapanyagokkal. Az iparosodással és a városiasodással az ember mind távolabb került a természettől, a természetes közegtől. Sajnos nem csak távolabb került, de az iparosodásnak köszönhetően a környezet amiben él, szennyezett (levegő, víz, zajártalom stb.) is és ezzel kapcsolatban civilizációs betegségek alakulnak ki, például az allergiás megbetegedések száma is nő. A felgyorsult technikai fejlődés és az egyre specializáltabb készítmények, eljárások és kezelések megjelenése miatt nehezen követhetőek a technika vívmányai. Az ember sokszor nem tudja, tulajdonképpen mit is tartalmaz egy kozmetikum, mit jelentenek, mire valók az idegen elnevezésű összetevők, mik az élelmiszerekben lévő adalékanyagok, milyen hatásaik lehetnek. Ennek tükrében tulajdonképpen pszichológiai reakcióként is értékelhető egy új divatirányzat, mely a természethez való visszafordulást tűzte lobogójára. A természet egyértelmű, átlátható és tiszta. Minden, ami a természet felé fordul, abból merít, csak jótékony lehet az ember számára, hiszen régen is az volt. Próbálunk a közvetlen környezetünkben természetes közeget teremteni, egyre több víztisztító és levegőtisztító berendezést vásárolunk. Bővül továbbá az emberi testtel közvetlen kapcsolatba kerülő biotermékek piaca is (bioélelmiszerek, biokozmetikumok, táplálékkiegészítők). Az elmúlt 20 évben ugrásszerűen megnőtt az allergiás betegségek száma. Az európai lakosság közel 1%-a illatanyagokkal szemben érzékenyített. Világos, hogy egy felelősen gondolkodó, dermokozmetikumokat gyártó cég számára a változó világban milyen komplex feladat biztonságos termékek előállítása. A kozmetikai iparban adott termékkel kapcsolatban célzott kutatásokat végeznek. A megbízható gyermekkozmetikumok fejlesztői a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint járnak el. A termékek laboratóriumi illetve önkéntesek részvételével történő vizsgálatokon mennek keresztül. Dobozukon csak reprodukálható, bizonyított hatásokat tüntetnek fel. Az egyes összetevők hatásukat illetően folyamatos monitorozás alatt állnak, és ezen túlmenően bármely jelentősnek tűnő gyanú esetén lehetőség van az adott komponens soron kívüli vizsgálatára, adott esetben a termék/sorozat visszahívására, és az érintett komponens kiváltására. A felelős gyártó a biztonság jegyében redukálja a termékben lévő összetevők számát, intenzív tudományos kutatásokat folytat a bőr élettanával kapcsolatban és folyamatosan korszerűsíti az alkotórészeket. A biztonságosság mellett a korszerű gyermekkozmetikum felhasználó barát. Tehát kellemes állagú, eltartható, hozzáférhető, célnak megfelelően hatékony is (pl. jó tisztító hatás). A baba dermokozmetikumokat egészséges bőrű gyermekek számára ajánlják. A beteg bőrű gyermekek bőre egyéb speciális szempontok szerinti ápolást igényel. Dr. Kassay Erzsébet Heim Pál Gyermekkórház, Bőrgyógyászati Osztály A cikk megjelenését a Johnson & Johnson Kft. támogatta Forrás:
