A mozgás tudománya

Hivatásos, avatott kineziológusok állítják, hogy nem minden az, amit annak hisznek, és nem mindenki kineziológus, aki annak mondja magát.

Akkor hát mi is ez az egyre népszerűbbé és keresettebbé váló módszer, amely hatékony terápiaként sok embernek segít? Völcsey Judit “régi motoros” a szakmában, több mint másfél évtizede tanulta meg a kineziológiát, azóta alkalmazza sikerrel, és tanítja is. Véleménye szerint egész egyszerűen egy hatékony, gyengéd, holisztikus szemléleten alapuló terápiás módszerről van szó: a test és lélek összhangjának, harmóniájának megteremtése érdekében.

A rendszert, melyen a kineziológia alapszik, már az ókori görögök is ismerték, Magyarországon viszont csak 1993-ban jelent meg. Nyugatról “importáltuk”, ahol nagy, elismert központjai vannak: Amerikában, Svájcban és Németországban. Több ága ismert, és valójában csak az tarthatná magát autentikus szakembernek a kineziológiában, aki mindhárom ágában otthon van, vagyis megtanulta a “gyógyító érintés” valamennyi praktikáját elméletben, és képes alkalmazni a mindennapi gyakorlatban. Sokan viszont csak belekóstolnak egy-egy részébe, és máris úgy gondolják, hogy profi módon birtokában vannak e valóban hatékony és eredményes képesség- és személyiségfejlesztő módszernek – magyarázza.

Völcsey Judit elmondása szerint látszólag egyszerű a kineziológia alkalmazása, de ahhoz, hogy valódi célját – a test energiáinak egyensúlyba hozását – az energiaáramlás segítségével elérje a hivatásos szakember, bizony sokat kell tudni. Ez a tevékenység alapos felkészültséget igényel. Mert az igaz ugyan, hogy egy-egy rutin mozdulatot meg lehet tanítani mindenkinek, ami segít a pillanatnyi feszültségoldásban, koncentrációban. Például vizsgák vagy egyéb szellemi megerőltető tevékenység idején néhány jól alkalmazott mozdulat vagy masszázs “csodákat tehet”, de az egyszerű testgyakorlatok csak részeredményeket hozhatnak.

Nem véletlen, hogy már a 2007-es egészségügyi törvény egységes ETI (Egészségügyi Továbbképző Intézet) hatáskörbe utalta a kineziológia oktatását, tehát a “partvonalról” nem kerülhetnek be hivatalosan működő szakemberek. Egyébként nem véletlen, hogy mostanában keresett, igényelt terápiáról van szó – fejti ki Völcsey Judit -, hiszen az emberek feszültek, mindennapjaik tele van stresszel, félelmekkel, amelyekkel nem képesek egyedül megbirkózni, és úgy gondolják, a kineziológus “leoldja” róluk a gondok béklyóit.

Pedig ez azért nem ennyire egyszerű. A terápia minden esetben beszélgetéssel kezdődik, tudni kell, hogy ki a segítségre szoruló, milyen gondjai vannak, melyek azok a negatív érzelmek, amelyek feloldásra, átalakításra, “kezelésre” szorulnak. És nagy tévedésben van, aki azt hiszi, leül kényelmesen a kineziológussal szemben, váltanak néhány őszinte mondatot, azután egy csapásra megváltozik életszemlélete, és mindent pozitívan fog látni és megélni. Ez nem így működik.

A páciensnek is tevékenyen részt kell vállalni saját energiaszintjének megnövelésében, a segítséget nem elég elfogadni, készen kell állni lélekben és testben a változásra, a változtatásra. Aki bezárkózik, falat emel maga köré, az elszalasztja a lehetőséget, annak nem segít ez a módszer. A páciensnek tudomásul kell venni: nem csodáról van szó, hanem kétszemélyes társasjáték ez, amelynek a végén csak nyertes van.

A technikáról szólva a szakember elmondja, hogy valóban egyszerűnek tűnik, hiszen az energianyeréshez nem kellenek komplikált “mutatványok”, bevált mozdulatsorról van szó, de ahhoz, hogy ezek hatékonyak legyenek, a kineziológusnak ismernie kell az emberi szervezet egészét, a 12 alapmeridiánt, amely az ember 12 szervét működteti, 42 izmát, a test erővonalait, csakráit. Vagyis ennek a rendszernek, amelyet köznapian csak a mozgás tudományának neveznek, érzelmi és technikai részleteiben rejlik az eredmény.

Néhány hatékony kezelés után a görcsös izmok feloldódnak, enyhül a fájdalom, lebomlanak az energiaáramlást blokkoló gátak a testben, és szabadon áramlik az energia. Ennyi a titok. Ezt “tudja” a régi, ókori bölcsességen alapuló eszmerendszer és technika együttese, amely személyiségcentrikusan, a test energiáinak felszabadításán, összhangba hozásán keresztül fejti ki segítő, jótékony hatását.

A stresszoldás a kineziológia fő funkciója, de gazdag eszköztára nemcsak “vészhelyzet” idején nyújt segítséget, nemcsak teljesen “lemerült” energiakészlettel, csődközeli testi-lelki állapotban lehet igénybe venni, hanem sokféle kritikus élethelyzetben képes néhány, bárki számára elsajátítható energianövelő mozdulattal egyensúlyba hozni testi-lelki közérzetünket, megnövelve erőnket, hogy az adott feladatra összpontosíthassunk.

Forrás: https://napidoktor.hu/index