Neked milyen a világnézeted? 2012-03-22 Kívül-belül Megosztás: Tweet Pennsylvaniai kutatók szerint a természetről és Istenről alkotott kép nagyban befolyásolja, ki hogyan reagál egy-egy diagnózisra. A betegség és a kezelések közlésekor igen fontos tekintetbe venni az illető világnézetét – vélekedett Roxane Parrott, a kommunikáció professzora. Példaként említette, hogy a Down-szindrómások és a hasonló genetikai rendellenességtől szenvedők nincsenek tisztában a genetikának az egészségi állapotukban játszott szerepével, így általában máshogy kezelik a betegségeiket. Fontos, hogy a beteg és a családtagok hajlandóak legyenek beszélni a bajról, így támogatást is könnyebben találnak. Genetikai tanácsadók is segíthetnek a megfelelő kommunikációs stratégia kiválasztásában. Parrott kutatótársával, a genetikus Kathryn F. Petersszel és Tara Traederrel, aki kommunikációs területen végzős hallgató, úgy találta, az emberek négy csoportba oszthatóak aszerint, hogy mennyire értik meg a gének és az egészségi állapot kapcsolatát. A bizonytalan relativisták nem biztosak a személyiség, a vallásos hit és a társadalmi kapcsolatok egészségre gyakorolt hatásában. A személyiség ellenőrző relativisták már jobban tisztában vannak azzal, hogyan hat az egyéni viselkedés a genetikára. A genetikai determinalisták úgy gondolják, minden egyedül a géneken múlik, míg az integrált relativisták szerint a viselkedés, a hit és a támogatás hatással lehet a genetikai adottságokra. Noha látszólag ez utóbbi csoport találja meg legjobban az egyensúlyt a témában, a kutatók szerint ők a leginkább bizonytalanok a négy kategória tagjai közül. Leginkább azok bizonyultak nyitottnak a kommunikációra, akik hittek az erős genetikai meghatározottságban. A szakemberek egy korábbi kutatás adatait elemezték ki, amelybe 541 olyan személyt vontak be, akik családjában Down-szindrómás, Marfan-szindrómás vagy neurofibrimatózisos ember élt, vagy ők maguk voltak érintettek valamelyik betegségben. Kérdéseket tettek fel nekik a diagnózisukról, a genetikába vetett hitükről, a vallási és a társadalmi életükről, és arról, mennyire vannak tisztában a betegséggel. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az alany szerint a drogozás vagy a vallás például megváltoztatja-e valaki génjeit. Az eredmények a Health Communication című folyóiratban jelentek meg. Parrott szerint mindegyik csoport más kommunikációs stratégiát igényel. Ezek megtalálása nem mindig könnyű feladat, ám fontos a betegség megértetése érdekében. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
