A beltéri dohányzás a leggyilkosabb 2015-01-21 Blog, Természetesen Megosztás: Tweet A dohányfüstben lévő nikotin a felületekre tapad, a beltéri levegő nitrátvegyületeivel reakcióba lépve rákkeltő anyagokat hoz létre. A cigarettából niktoin szabadul fel, mely kötődik a beltéri felületekhez, s hosszú ideig ott marad, reakcióba lép a nitrátvegyületekkel és karcinogén nitrózaminok (NA) jönnek létre – mondja Hugo Destaillats, a Berkeley Laboratórium vegyésze, a Proceedings of the National Academy of Sciences c. lapban megjelent cikk egyik szerzője. Ez az első olyan kutatás, amely ezen vegyületeket mennyiségileg is elemezte: cellulózzal modellezték a belső felületeket, s dohányfüstnek tették ki őket, majd megmérték NA-koncentrációjukat, amely a kontroll mintákhoz képest tízszer magasabb volt. Vizsgálataink időbeliségét tekintve a nikotin 0,4%-a már az első órában NA-ná alakul, mely bőrön keresztül felszívódva vagy belélegezve főleg a kisgyermekekre jelent óriási veszélyt. Míg egy cigaretta füstje 100 ng NA-t eredményez, hatása megsokszorozódik a tárgyak felületéhez tapadva – mondja Mohamed Sleiman, a cikk társszerzője. A beltéri nitrátvegyületek fő forrásai a szellőzetlen eszközök. A legtöbb jármű működése során nitrátvegyületeket bocsát ki, melyek bejutnak az utastérbe. Kint dohányozni még mindig jobb, mint bent, ám a nikotin rajtamarad az ember bőrén és ruháin, elősegítve annak további szóródását. Ismert, hogy a dohányfüst rákkeltő, fokozza a szívbetegségek, a stroke, egyes tüdőbetegségek és fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát. Egy, a Pediatrics c. lapban tavaly megjelent cikk szerint a megkérdezettek fele egyetért azzal, hogy gyermekeknek dohányfüstös szobában tartózkodni káros. Aki már járt olyan helységben, ahol korábban dohányoztak, tudja, milyen sokáig érezni lehet a füst nyomát. James Pankow kutató szerint remélhetően elterjednek az elektromos cigaretták, melyek a daganatok kockázata nélkül biztosítják a dohányzás élményét. Egy műanyag cigarettában beépített elektromos párásító a folyékony nikotint be- és kilélegezhető füstté alakítja. Nem igényel tüzet és nem ütközik a dohányzással kapcsolatos jogszabályokba. A munka további részében a nitrózaminok kialakulásának hátterét és a dohányzás kapcsán képződő egyéb vegyületek hatásait vizsgálják. Desaillats és csoportja több, füstmentes közterületekkel és autókra vonatkozó megszorításokkal kapcsolatos javaslatot tett e hatások kivédésére. Forrás:
