Mindenhol máshogy űzik a telet - Farsangi körkép!

Minden évben eljön februárban a karnevál, a farsang ideje – melyet azonban minden ország egy kicsit másként ünnepel. A szokásokba nyerhetünk most egy kis betekintést.

Ahogyan a karácsony sem teljesen egyforma minden országban, úgy a farsangi szokások sem – milyen is lenne, ha mindenki azonos módon ünnepelne? Éppen a különbségükben van a jellegzetességük. Lássuk, miként űzik a telet Európa országaiban, Ázsiában és Amerikában?
Franciaország
Franciaországban két fő karnevált ünnepelnek: a nizzait és a párizsit. Nizzában már 1294-ben is éltek a farsangi szokások – ma az ünnepséget évente rendezik és több millió látogatót vonz a nagyböjtöt megelőző két hétben. A párizsi karnevált egy ismert, bolondos középkori fesztivál napja után tartják – a szokás a 16. századba, vagy még ennél is korábbra nyúlik vissza -, de 1952 és 57 között nem rendezték meg.

Németország, Svájc és Ausztria

A farsangi karnevál-hét a hamvazószerda előtti csütörtökön kezdődik, parádés felvonulás közepette zajlik a hétvége folyamán és hamvazószerdával végződik. A főbb ünnepségek a Rosenmontag (Rózsák hétfője – húshagyókedd előtti hétfő) körül történnek. Számos városban ünneplik a húshagyókeddet.

A német nyelvű országokban a karneválnak két típusát tartják. Nyugat-Németországban a Rheinish Carnival a szokás, mely a kosztümös, parádés felvonulásokról híres. A kölni karnevál a legnagyobb és legismertebb. A „Karnevál csütörtök” vagy idős hölgyek napja, tulajdonképpen megemlékezés az 1824-es mosónő lázadásról. A „sváb-alemann” karnevál vagy Fastnacht Baden-ben és Délnyugat-Németországban divat, Svájcban illetve Nyugat-Ausztriában. Hagyományosan azt az időpontot jelöli, amikor véget vetnek a „zord téli szellemek” uralmának.

Olaszország

Ki ne ismerné az olasz farsangi karneválokat? A leghíresebb a velencei, a Viareggio-i, az Ivrea és Acireale karnevál. A velenceit először 1268-ban rendezték meg. Felforgató jellege miatt az elmúlt évszázadokban számos alkalommal próbálták korlátok közé szorítani a maszkos-jelmezes ünneplést, ami a velencei karnevál lényege. Több éven át nem is ünnepelték, amikor a város osztrák fennhatóság alá került 1798-ban, a 20. század végére azonban újjáéledt a farsangi szokás.

A Viareggio-i karnevál egy hónapos és a legismertebb Európában, különösen nevezetes a híres embereket kifigurázó maszkok és jelmezek miatt. 2001-ben karnevál fellegvárat is építettek. Az Ivrea karnevál a „Narancsok harcáról” ismert, amikoris az egymással szembenálló felek gyümölcsökkel dobálóznak – ez az esemény, melyet felidéznek, a középkorban tényleg megtörtént.

A Milánói érsekség legnagyobb részén a farsangi karnevál több mint 4 napig tart, a hamvazószerdát követő szombatig.

Anglia

Angliában a nagyböjtöt megelőző időszakot Shrovetide-nak nevezték el (lényegében a farsang utolsó három napja). Annak volt az ideje, hogy az emberek bevallják bűneiket – a kontinenssel szemben sokkal kevésbé szólt a karneválokról. Manapság a húshagyókeddet Palacsinta Napként ünneplik, de a nagyböjthöz kapcsolódó Shrovetide azért némileg túlélte a 16. században az angol reformációt. Talán az egyetlen Shrovetide karnevál, amit ünnepelnek, Cowes és kelet-Cowes területén szokás, a Wight szigeten. A legnagyobb farsangi karnevál Angliában a Notting Hill karnevál, mely azonban nem kapcsolódik a nagyböjthöz – augusztus végén tartják. Egy karibi hagyományból származik – valójában egy „kulturális transzplantáció”.

Oroszország

A nagyböjt előtti utolsó héten ünneplik Oroszországban az ún. Maslenitsa-t. Palacsinta hétnek vagy „sajthétnek” is hívják. Orosz népi ünnepség, mely némely, pogány időkből származó hagyományt is magába foglal. A Maslenitsa alapvető eleme az bliny orosz palacsinta, mely a napot szimbolizálja. Kerek és aranyszínű, de csak olyasmivel készül, amelyet az ortodox hagyományok megengednek: vaj, tojás, tej (az ortodox nagyböjt szerint a húsfogyasztás egy héttel a tej- és tojásfogyasztás előtt szűnik meg).

A Maslenitsa során a maskarák viselése, a hógolyó csata, a lovasszán-túra is népszerű. Az ünnepség kabalája általában „Maslenitsa asszonya” – korábbi nevén Kostroma -, illetve annak szalma képmása, fényes ruhákba öltöztetve. Az ünneplés tetőpontjaképpen Maslenitsa asszonyát vasárnap este megfosztják cicomájától és a máglya martalékává válik.

Szentpétervárott azonban modern fesztivált tartanak, amely mindig egy meghatározott időpontban zajlik (vasárnap, és május 27-hez közel).

Egyesült Államok

Az USA-ban a farsangi ünnepségek a Mardi Gras nevet viselik. Először csak az öböl részein ünnepelték, de ma már valamennyi állam tartja. A farsangi szokás maga az egykori francia gyarmatnak számító város, Mobile (ma Alabama területe), New Orleans (Lousiana) valamint Biloxi (Mississippi) területéről származik. Ezek a városok mind azok közé tartoztak, ahol évről-évre parádés felvonulással és maszkokkal ünnepeltek. A több nagyváros, ahol tartják a farsangot, többek között a floridai Miami és Tampa, a Missouri-i St. Louis, a floridai Pensacola, a kaliforniai San Diego, valamint Galveston, Texas és Orlando Floridában.

Ünneplik a farsangot New York Brooklyn negyedében is – de akárcsak Angliában, ennek ideje nem kapcsolódik a keresztény naptárhoz: szeptember első hétfőjén tartják, a neve Labor Day Carnival – a Trinidad-i emigránsok alapították. Ez a nap az egyik legnagyobb utcai parádé és fesztivál New Yorkban, melyen több mint egymillió ember vesz részt, a legmeghökkentőbb és legbonyolultabb jelmezekben.

Görögország

A farsangi szezont a görögöknél Apokriés-nek hívják (vagyis „búcsú a hústól”). Az időszak egyik legnevezetesebb eseménye a Tsiknopémptẽ – melynek során az ünneplők még élvezhetik a marhasültet a tavernákban vagy barátaik házában. A rituálét megismétlik következő vasárnap. Az ezt követő héten – mely az utolsó nagyböjt előtt és a neve Tyrinē vagy sajthét, már nem szabad húst enni, de tejterméket igen. A nagyböjt a „Tiszta hétfővel” kezdődik, mely a „Sajt vasárnapot" követi. A farsangi karneváli szezonban az emberek maskarákba bújnak, és részt vesznek az általános mulatozásban.

A „Patras” ugyanakkor a legnagyobb éves karnevál Görögországban, 3 napos ünnepség koncertekkel, parádés, maszkos felvonulásokkal és számos mulatságos gyermekprogrammal. A legnagyobb mulatságot „Sajt vasárnap” délben tartják, melynek csúcspontja a „Karnevál király” képmásának elégetése a Patras kikötőben. Számos más régióban rendeznek karnevált, de jóval kisebbeket, amelyek elsősorban a hagyományos farsangi szokásokra koncentrálnak.

Hollandia

Hollandiában a farsang neve Vastenavond vagy Vastelaovend(j), melyet leginkább a katolikus régiókban ünnepelnek, azaz, főként a déli tartományokban, Limburgban és az Észak-Brabant részeken. Hagyományosan a hamvazószerdát megelőző vasárnaptól keddig ünneplik. A farsangi szokások városról-városra változnak, de gyakoriak a parádék, a felvonulás hercegi kísérettel valamint a farmer esküvő (boerenbruiloft), és a hering evés.

Az egyik nevesebb holland karnevál a Rijnlandsche karnevál, amelyet Limburgban és Maastricht-ban is tartanak – némi velencei és dél-amerikai hatás jellemzi. A legrégebbi farsangi ünnepséget egyébként 1385-ben tartották, ‘s-Hertogenbosch-ban – a híres 15. századi festő, Jheronimus Bosch meg is örökítette őket festményein.

Japán

Japánban az Asakusa szomszédságában található Taitō városrész Tokióban híres az évente megrendezett karneváljairól. Jelentős brazil hatás érzékelhető ezen az ünnepségen, főleg, hogy az Asakusa-i székhelyű szamba iskolák is tiszteletüket teszik.
India
Indiában Goa államban ünneplik a legnagyobb szabású karnevált – a neve „Intruz” (az „entrudo” portugál szóból, mely a „karnevál” szóra egy alternatíva). A legnagyobb ünnepséget Panaji városban tartják. Goa a karneváljaival egyedülálló Indiában. Valójában egykor a portugálok vezették be a farsangi szokást, akik négy évszázadon át uralkodtak Goa felett. Az ünnepség 3 nap és 3 éjjel tart, amikoris a legendás „Momo király” átveszi az uralmat az utcák felett, amelyek csodás színkavalkáddal és zenével kelnek új életre. Óriási parádék vannak, melyeket esténként nagyszabású bálok követnek.
Egész más a Sambalpur Sitalsasthi karnevál, melyet a hindu naptár szerint ünnepelnek, Jyestha hónap (május-június) teliholdjának hatodik napján. Ez egy kétnapos, egy éjszakás ünnepség, az utcákon felélednek a népi szokások, szól a zene és táncolnak az emberek.