Mitől ájulunk el?

Sokunkkal előfordult már, hogy tömegben, rendezvényen az ájulás kerülgetett bennünket – az ájulás az átmeneti vérellátási zavar miatt következik be, és súlyos betegség jele is lehet.

Állunk egy rendezvényen, kicsit melegünk van, talán nem is ettünk eleget – nagy az esélyünk rá, hogy hirtelen elájulunk. Aki már megtapasztalta, tudja, milyen érzés. Az ájulás latin neve syncope, oka pedig, hogy az agy átmenetileg vérellátási zavart szenved. Legalább 8 másodpercig kell hogy fennálljon ez az állapot ahhoz, hogy valaki elájuljon. Ha a vérnyomás 50 Hg mm alá esik, az agyi vérkeringés romlik.
Az ájulásnak vannak előzményei!
Az ember apró csillagocskákat lát maga előtt, elgyengül, bizonytalanná válik, szédülni kezd – ezek akkor jelentkeznek, ha az agy már 2 vagy 3 másodperce nincs megfelelően ellátva vérrel. Ha az állapot nem szűnik meg, az illető elájul, összeesik. Gyorsan helyrehozható a páciens, de fontos, hogy teste vízszintes helyzetben legyen.

Az idősebb embereknél gyakoribb az ájulás. Sokszor valamilyen betegséget sejthetünk a háttérben, ezért igen fontos kideríteni, mitől ájul el az illető. Ha nem bizonyos körülmények okozzák az ájulást – így pl. túl meleg van egy teremben, nagy a tömeg, vagy gyorsan, hirtelen áll fel valaki, esetleg olyan testhelyzetből, amikor a fejét sokáig lógatta -, akkor is több dologra gondolhatunk. Mi állhat az ájulás hátterében?

Lehet az ájulás ún. vasovagális syncope, melyet egyszerű ájulásnak is nevezhetnénk -az ájulás előidézője többnyire erős fájdalom, félelem; oka lehet az is, ha valakit érzelmi sokk ér. Ez fiatalokkal is gyakran megtörténhet, és a gyengeség érzése még sokáig eltarthat. Az alacsony vércukorszint ugyancsak okozhat ájulást, ezért érdemes odafigyelni arra, ettünk-e eleget, fogyasztottunk-e elég folyadékot!

Van, akinél az ájulás előidézője az, ha túl hirtelen mozdítja a nyakát, fejét. A problémát nyaki ér hyperasthesiának nevezzük vagy túlérzékenységnek. Ez olyanoknál is jelentkezik, akik túlságosan szoros nyakú felsőt, inget, pulóvert hordanak.

Ájulás előfordulhat azoknál, akik bizonyos gyógyszereket szednek, például értágítót vagy vérnyomáscsökkentő típusokat. Gyógyszerek okozhatnak túlérzékenységet, illetve allergiás reakciót: emiatt is elájulhat a páciens.

Az ér kitágulása ugyancsak előidézheti az ájulást. Gyakori az ájulás, ha az agyi erek megbetegednek. Ennek tipikus példája a stroke (agyvérzés).

A szívbetegeknél is előfordulhat ájulás – oka legtöbb esetben ritmuszavar. Jellemző, ha a beteg fizikailag terheli magát. Az ájulás szívbetegeknél minden előzmény nélkül bekövetkezhet, akár úgy is, hogy a páciens éppen fekszik. Ha a szívbeteg elájul, az a hirtelen szívhalált is előre jelezheti.

Fontos tudni, hogyan is történt

Ájulás esetén az orvos azt igyekszik kideríteni, van-e szervi oka a dolognak. Érdemes alaposan leírnunk, hogyan történt az ájulás (nagyon lényeges, hogy milyen pozícióban), valamint azt is részletesen elmondanunk, van vagy volt-e korábban valamilyen betegségünk.

Az ájulás lehet idegi eredetű – ám fontos kizárni, hogy nem szívbetegség okozza-e azt. Ebből a célból a pácienst terheléses EKG-ra és szívultrahangra küldik, melynek során kiderül, hogy nem koszorúér-szűkület felelős-e az ájulásért. Többféle típusú EKG-t és elektrofiziológiai vizsgálatot is végezhetnek a betegen. Ha valószínűsíthető a szívritmuszavar, akkor a páciensnek eseményrögzítő készüléket adnak. Külön vizsgálat áll rendelkezésre abban az esetben is, ha az orvos a nyaki ér hyperasthesiájára gyanakszik.

Az ájulás kezelése csakis attól függ, hogy mi áll a hátterében – természetesen, ha betegség, akkor a betegséget kell orvosolni. Mit tehetünk ájulás ellen?

Ha a hirtelen felülés, felállás – amikor a vérnyomás a normálisnál jobban leesik – ájulást okoz, óvatosnak kell lenni ezekkel a mozdulatokkal. Csak lassan, fokozatosan felkelni például az ágyból, megmozgatni a végtagokat, esetleg megemelni a párnát, azt a részt, ahol a fejünk pihen. Aki ájulásra hajlamos, annak érdemes a rugalmas harisnya viselését is kipróbálnia.

Amennyiben egy bizonyos gyógyszer okozhatja az ájulást, másmilyen típust kell felíratni. A vasovagiális syncope esetén pedig, ahogy csak lehet, igyekezzünk kerülni az olyan helyzeteket, melyek ájulást okozhatnak.

Forrás: