Az ételintolerancia nem ételallergia! 2013-11-04 Allergia Megosztás: Tweet Sokszor ételintolerancia áll évek óta megmagyarázhatatlannak vélt emésztési problémák hátterében. Az ételintolerancia nem az ételallergia másik neve, előbbiért az emésztőrendszer, utóbbiért az immunrendszer a felelős. A puffadással, gyomorfájdalommal, bélbántalmakkal, székelési panaszokkal, olykor bőrproblémákkal, fejfájással járó ételintolerancia panaszai megfelelő diétával gyógyszer nélkül orvosolhatók. Az ételallergia heveny immunválaszt vált ki, amint egy falat allergizáló ételt elfogyaszt a beteg: az arc, a torok azonnal vagy rövid időn belül megduzzadhat, csalánkiütés, viszketés, hasfájás, hányinger alakulhat ki, nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet, súlyos esetekben anafilaxiás sokk is lehet a következmény, ami a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás következtében akár életveszélyt is okozhat. Ezzel szemben az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek, leggyakrabban puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés, olykor bőrproblémák vagy fejfájás formájában, a tünetek súlyossága pedig – eltérően az ételallergiától – függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is. Mivel a negatív hatás nem azonnali, a mindennapokban nehéz rájönni az ételintolerancia ok-okozati összefüggéseire. Az ételintoleranciát nem az immunrendszer váltja ki, hanem az emésztőrendszer, amely érzékeny egyes tápanyagokra, s azokat nem tudja megfelelően lebontani – magyarázza dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET) vezetőségi tagja. A tejre például lehet valaki allergiás, ekkor a tejfehérje (kazein) vált ki allergiás reakciót. Ugyanakkor akinél egy allergiavizsgálat nem mutatja ki a tejallergiát, az is lehet beteg a tejtől, ha ételintoleranciája van, ez esetben ugyanis a tejfehérjét az emésztőrendszere nem tudja megfelelően lebontani, s erre a fehérjére ellenanyag képződése kezdődik meg. Az ételintolerancia immunglobulin G (IgG) ellenanyag-vizsgálattal a vérből kimutatható. Több mint kétszázféle ételről – gabonákról, zöldségekről, gyümölcsökről, húsokról, fűszerekről – számszerűsíthető, hogy azokra milyen mértékben érzékeny (intoleráns) a szervezet. Az ételintoleranciát gyógyítani nem lehet, viszont a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyomán összeállított diéta – tehát a panaszt okozó ételek, alapanyagok elhagyása – gyógyszeres kezelés nélkül megszüntethet akár évek óta fennálló problémákat is. A már széles körben ismert lisztérzékenység is ételintolerancia, azonban a köztudatban ma még nincs benne, hogy nemcsak a gabonaszármazékok vagy a tejtermékek, hanem sok más „gyanú felett álló” élelmiszer is okozhat kimutatható szervi elváltozások nélküli emésztési panaszokat. Sokan hosszú évek vagy akár évtizedek óta élnek együtt emésztési problémáikkal, gyomorbajaikkal, bélpanaszaikkal, amelyeket sok-sok orvosi vizsgálat után is megmagyarázhatatlannak vélnek, s beletörődnek abba, hogy együtt kell élni a tünetekkel. Pedig a tüneti kezelést szolgáló gyógyszerek helyett lehetséges, hogy csak néhány ételt ki kellene hagyniuk az étrendjükből, s megszűnnének az ételintolerancia okozta gyötrő tüneteik – hangsúlyozza Takáts Alajos. Forrás:
