A szója javítja a tüdőfunkciót 2010-09-17 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet Sok szója, például tofu és szójatej fogyasztásával javítható a tüdőfunkció és csökken a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásának esélye, állítja egy új tanulmány. A Respiratory Research folyóirat online számában megjelent tanulmány elkészítéséhez a kutatók 300 COPD-s beteget vizsgáltak Japánban, a kontrollcsoportot 340 egészséges ember alkotta. A szójafogyasztásra vonatkozó kérdésekből kiderült, hogy a szójából készült termékek fogyasztása összefügg a jobb tüdőfunkcióval és a COPD kialakulásának alacsonyabb valószínűségével. A COPD-s esetek 90 százalékát a dohányzás okozza. A betegség során egyre romlik a tüdőfunkció, továbbá krónikus bronchitis és emfizéma (tüdőtágulat) lép fel. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a szója csökkenti a koleszterinszintet és enyhíti a változókori tüneteket, azonban ez az első olyan tanulmány, amely összefüggésbe hozza a szójafogyasztást a COPD kisebb kockázatával. ?Feltételezik, hogy a szójatermékekben található flavonoidok gyulladáscsökkentőként viselkednek a tüdőben és megvédik a dohányosokat a cigarettában található rákkeltő anyagokkal szemben. Azonban még további kutatásokra van szükség, hogy megértsük az idevágó biológiai folyamatokat? ? mondta el Fumi Hirayama, a tanulmány szerzője.Egy kis szójatörténet A mintegy 5000 éve ismert szójabab Dél-Kelet Ázsiából származik. Kezdetben nem táplálékul szolgált, csupán egyfajta talajjavítóként. Az i.e. 11-12. századi Kínában azonban rájöttek, hogy az addig ehetetlennek tartott szóját fermentálással ehetővé lehet tenni. Innen került Koreába, Japánba és más távol-keleti országokba, ahol ma már alapvető élelmiszernek számít. Európába csak a XVIII. században vált ismertté. Magyarországon először 1875-ben próbálkoztak meg a termesztésével. A II. világháború idején a húshiány és a hadiipar szükségletei miatt (a babból készült olajra a repülőgépiparnak volt szüksége) hazánkban is jelentősen megnőtt a termesztése. A technológia korszerűtlensége miatt akkor a szójának kellemetlen íze volt. Ma egyrészt a korszerű feldolgozási technológiának, másrészt a szójanemesítésnek köszönhetően mindenféle kellemetlen íztől mentes termékek kerülnek forgalomba: szójatej, szójaolaj, tofu (túrószerű sajt), tempeh (szójasajt), misszó (szójakrém), szójaliszt, szójapehely, szójagranulátum, szójakocka.Miért együk? Az egyetlen növényi fehérje, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat (fehérje alkotórészeket) tartalmazza. Jól használható a húst nem fogyasztó táplálkozási irányzatot követők étrendjében. Ajánlható a sok húst evők számára is, hiszen a szója becsempészésével az étrendbe csökkenthető a felhasználandó hús mennyisége. A szója gazdag kálium, magnézium, vas és E-vitamin forrás. Nincs benne koleszterin, sőt a préselt szójababból kivont szójaolaj jelentős része a koleszterinszint-csökkentő linol- és linolénsav. Nagy mennyiségben tartalmaz a lecitint, amely az agy és a máj működéséhez szükséges. A szójában számos olyan anyag található, amelyeknek ösztrogénszerű hatása van. Ezek bizonyos körülmények között csökkentik az ösztrogénfüggő emlődaganat kialakulásának esélyét. A változó korú nőknél úgy találták, hogy a szója rendszeres fogyasztása alkalmas bizonyos tünetek pl.: hőhullámok enyhítésére, férfiak esetén a prosztatarák kockázatának csökkentésére. Forrás:
