Ősi hátfájás 2011-02-23 Kórkép Megosztás: Tweet A hátfájás már évmilliókkal ezelőtt is megkeserítette az emberek mindennapjait. A hátfájást sokan modernkori betegségnek tartják, amelyért a mozgásszegény életmód és a túlsúlyosság okolható, ám a Cambridge-i Egyetem kutatója antropológiai leletek alapján bizonyítja, hogy a gerincelváltozások már évmilliókkal ezelőtt is megkeserítették távoli őseink életét. Mint az egyetem honlapján olvasható, Asier Gomez-Olivencia állításait a korai emberfélétől származó csontlelettel, betegség által károsított ágyéki csigolyákkal bizonyítja. Az úgynevezett heidelbergi embertől (Homo heidelbergensis) származó lelet 28 személy földi maradványai között került napvilágra Spanyolország északi részén, a Sima de los Huesos-i lelőhelyen. Az ágyéki csigolyák ugyanattól a személytől származnak, akinek medencecsontjait 1994-ben tárták fel. A félmillió évvel ezelőtt élt férfi 45 éves kora körül hunyt el, ágyéki csigolyáin többféle elváltozás látható, amely súlyos hátfájást okozhatott. Így a férfinél spondylolisthesist (csigolyacsuszamlást) diagnosztizáltak, ez az állapot akkor következik be, amikor egy csigolya (a fölötte lévő gerincszakasszal együtt) az alatt levő csigolyán előrecsúszik. Az illető Baastrup-szindrómában is szenvedett: az ismeretlen eredetű betegség lényege, hogy az ágyéki csigolyák tövisnyúlványai már a születéskor is hosszabbak a normálisnál, végeik közel vannak egymáshoz, össze is érhetnek. Felnőtt-időskorra a nyúlványok között kisízületi gyulladás, csontcsőr kialakulása következhet be. Jellemző a terhelésre, hátrahajlásra bekövetkező fájdalom. Az ágyéki görbület (lordosis) kifejezettebb. "A férfinak gerincferdülése is volt, vagyis olyan személyről van szó, aki többféle gerincproblémával küszködött. Olyan elváltozások alakultak ki nála, amelyek mind hátfájással járnak" – magyarázta Gomez-Olivencia. Mint kifejtette, a hétszázezer-nyolcszázezer éve megjelent heidelbergi ember gyűjtögető-vadászó életmódot folytatott, és a gerincbetegség akadályt jelentett abban, hogy valakiből sikeres vadász váljon. A mozgáskorlátozott férfi túlélését a társai gondoskodása tette lehetővé, vagy valamilyen "alternatív" szerepet töltött be a közösségben. Ez viszont cáfolja azokat a nézeteket, amelyek a korai embereket brutális lényekként láttatják. A kutató, aki pénteken a Hátfájás négymillió éve címmel tart előadást a Cambridge-i Egyetemen, más fosszílis leleteket is felvonultat: a legkorábbi 4,4 millió éves és az australopithecustól származik, a legkésőbbi pedig 30 ezer éves és a neandervölgyi emberé, bizonyítva, hogy a hátfájás nem modernkori "találmány". Forrás:
