Mit tehetünk, ha alvadékony a vérünk? 1. rész 2011-05-06 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Interjú Dr. Benczúr Béla kardiológussal, aki a véralvadásról, annak okairól, a genetikai háttérről, tünetekről adott felvilágosítást. Hogyan áll az alvadás vérünk zubogó útjába? A véralvadás témaköre tág fogalom. Kétféle irányban sérülhet az egyensúlyi rendszer, egyiknek a végeredménye a fokozott alvadékonyság, a másiknak a fokozott vérzékenység. A rendszer számos ponton tud sérülni a szervezetben, mindkét irányban kóros folyamatok jöhetnek létre. Ritkább esetben vérzékenységgel járó kórképekkel. Mit tehetünk, ha alvadékony a vérünk? Gyakrabban fordul elő a fokozott alvadékonyság, a vénás vérrögképződéssel járó elváltozások. Tekintettel arra, hogy én kardiológus vagyok, inkább a fokozott alvadékonyság klinikai kórképével találkozom, a másik eset hematológiai ügy. Ha fokozott alvadékonyság esetén gyógyszeresen beavatkozunk, a beteget mesterségesen vérzékennyé tesszük. Ebben a bonyolult folyamatban meg kell találni a helyes arányt, hiszen még ha csak mesterségesen, és átmenetileg is, de vérzékennyé tesszük a beteget. Ez is genetika? A fokozott alvadékonyságnak sokféle genetikai háttere is lehet. Ez nem is ritka. Minden 10. ember hordozza a fokozott alvadékonyság genetikai üzenetét, terhét, ami azonban hétköznapi körülmények között nem derül ki. Figyelmet érdemel, hogy amíg a szív-érrendszeri betegségek korábban a középkorú embereket érintették, ma már fiatal tinédzser korban, felnőtt korban előfordulhatnak. A felnőtt korú hölgyek a leginkább érintettek, akárcsak a tromboembóliás betegségekben is. A baj sokszor akkor derül ki, amikor külső provokáló tényező segít rá a meglévő hajlamra. Milyen gyorsan alakulhat ki az életveszély? Szakmai életem meghatározó esete volt az a 16 éves gimnazista lány, aki fogamzásgátló tabletta szedését kezdve, életveszélyes állapotban került a kórházba, magasra terjedt mélyvénás trombózis tüneteivel. A leszakadó vérrög a tüdőben életveszélyes állapotot okozott. A fogamzásgátlót akkor csupán 1 hónapja kezdte szedni. Az ilyen eseteket meg lehetne előzni. Az alvadási faktor genetikai károsodására jól kimutatható vizsgálatok léteznek. Néhány kérdéssel fel lehetne mérni a családi veszélyeztetettséget. Milyek a figyelmeztető tünetek? A vénás tromboembólia tünetegyüttesét Robert Virchow, német patológus írta le először, az 1821-es években. A tünetegyüttes három tényezőből áll, mely tényezők együttesen felelnek a vér érpályán belüli alvadásáért. Az első tényező az áramlás lelassulása. A második az érfal károsodása, mely gyulladással, fertőzéssel jár, ami rögképződésre hajlamosít. A harmadik a fokozott genetikai meghatározottság. Ez a virchowi triász. Hajlam, vagy életmód? Veszélyes lehet a vénás visszértágulatok hajlama is, mely önmagában is az áramlás lelassulásához vezet. Minden esetben fokozott veszély leselkedik ránk trauma esetén, műtét, vagy komolyabb sérülések nyomán. Az ilyen helyzetek véralvadásgátlók adásával kivédhetők. Fokozottan veszélyes állapot még a tartós ágybanfekvés, a terhesség, a fogamzásgátlók szedése, a dohányzás – mindez fokozza a vérrögképződést, lassítja a keringést. Forrás:
