Vérzéses szövődmény a véralvadásgátlótól? Így kerülhető el! 2017-01-06 Blog, Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Számos ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, hiszen antikoaguláns szerek alkalmazásával minimálisra csökkenthető az életveszélyes vérrögök kialakulásának kockázata. Azonban ezen készítmények használata megnövelheti a vérzéses szövődmények rizikóját. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, hogy vajon miket lehet tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a probléma. Cél a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya Egészséges szervezetben a vérzékenység és a véralvadás tökéletes egyensúlyban van. Amennyiben valakinél fokozott a vérrögök kialakulásának rizikója, abban az esetben előre meghatározott ideig véralvadásgátló – azaz antikoaguláns- terápiában szükséges részesülnie. Ekkor az orvos ezt az egyensúlyt kissé eltolja a vérzékenység irányába (célérték INR 2-3). Mivel a trombin a központi szereplő a véralvadási kaszkádban, ezért minden készítmény végső célja a trombin képződésének vagy aktivitásának direkt/indirekt gátlása (így hatnak az un. új típusú alvadásgátlók). Azonban azt minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a mesterségesen létrehozott egyensúly a véralvadás és a vérzékenység közt ne tolódjon el az utóbbi irányába, mivel akkor enyhébb/ súlyosabb, sőt, életveszélyes vérzéses szövődmények is felléphetnek! Hogy ez ne következzen be, az alábbi előírásokat szükséges betartani! INR mérése a régebbi típusú készítményeknél “A régebbi típusú véralvadásgátlók (pl. a gyakran használt kumarin származékok) esetében igen fontos az INR rendszeres monitorozása. Értékének 2-3 közt kell lennie (néhány kivételtől eltekintve), hiszen a 2 alatti szint azt jelzi, továbbra is nagy a vérrögök kialakulásának esélye, míg a 3 feletti érték arra figyelmeztet, hogy megnő a vérzés veszélye” – magyarázza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Kisebb a rizikó a NOAC készítményeknél Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek ugyanolyan – ha nem jobb- prevenciót biztosítanak, mint a régebbi szerek. Ráadásul megfigyelték, hogy esetükben kisebb az esélye a vérzéses szövődményeknek is, így – főleg nehezen beállítható INR esetén- megfontolandó a NOAC-ra való áttérés (kizárólag akkor, hogy jók a vesefunkciók). Vigyázzon a fájdalomcsillapítókkal A láz-és fájdalomcsillapítók nagy csoportját alkotják a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Azonban tudni kell, hogy a régebbi, kumarin-típusú véralvadásgátlóknál előfordulhatnak olyan gyógyszerkölcsönhatások, melyek megnövelik a vérzés rizikóját. „A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását például nagyban fokozzák a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Éppen ezért ezek alkalmazása előtt mindenképp konzultáljon kezelőorvosával”– javasolja a szakember. Sose vegyen be többet az előírtnál Ez elsősorban az új típusú alvadásgátlóknál fontos! Előfordulhat, hogy a beteg nem emlékszik, hogy bevette-e a gyógyszerét. Prof. Blaskó György arra figyelmeztet, soha ne vegyen be másnap dupla dózist, ugyanis az életveszélyes vérzéses szövődményt okozhat! Forrás: Trombózisközpont
