Újra tiszavirágzás!-videóval

Ha jobban belegondolunk, a tiszavirágnak nincs is olyan rövid élete: három évig tart, amíg a lárvák felemelkednek a víz felszínére, és a rovarok kibújnak a lárvabőrből. Az azonban igaz, hogy a kifejlett kérészék már csupán néhány óráig élnek. A – farksertékkel együtt – 8-12 centiméter hosszú rovaroknak csak csökevényes szájszervük van, így nem táplálkoznak, kizárólag a párzásra koncentrálnak.

A rajzás általában egy fülledt, meleg júniusi délutánon kezdődik. A kérészek a víz folyásával ellenkező irányban repülnek, valószínűleg így próbálják azt elérni, hogy a nőstények által elszórt peték a sodrás ellenére megközelítőleg ugyanazon a helyen kerüljenek az iszapba, ahol elődeik is kifejlődtek – írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján. A rajzás idején a rovarok a parti ágakon, tereptárgyakon is tömegesen láthatóak. Néhány óra elteltével azonban valamennyien elpusztulnak, és kitűnő táplálékul szolgálnak a madarak és a békák számára.

Néhány évtizeddel ezelőtt még szenzációszámba ment, ha tiszavirágot látott az ember, napjainkban azonban már egyre nagyobb tömegben fordul elő, ami valószínűleg a vízminőség javulásának köszönhető. A Körös-Maros Nemzeti Park területén a Hármas-Körös, a Maros vagy a Hortobágy-Berettyó partján érdemes sétát tenni, hogy megleshesd a tiszavirágzást.

A rovar védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint egyedenként. Kedvelt csalinak számít, ám az élő és az elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Bűncselekmény, ha valaki a rovarok telepét felássa, illetve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt össze. Büntetőjogi kategória az is, ha a rajzásba az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt, és ezáltal megzavarja, elpusztítja a kérészeket.

Egy kis ízelítő a tiszavirágzásból: