Tüdőgyulladás: veszélyes összefüggésekre figyelmeztetnek a tudósok

A pneumococcus okozta tüdőgyulladás kialakulásának esélye influenza után magasabb

Nehéz hónapok elé nézünk, a koronavírus-járvány árnyékában közeleg az influenzaszezon, a megbetegedettek közül pedig sokaknak az influenza szövődményeként kialakuló bakteriális tüdőgyulladással is meg kell majd birkózni.

Egy átvészelt influenza után a pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás kialakulásának az esélye sokkal magasabb, mint influenza nélkül. Szerencsére mind az influenza, mind a tüdőgyulladás ellen rendelkezésre áll a védőoltás, amellyel időben fel lehet készülni a járványos időszakra.

Spanyolnátha és tüdőgyulladás

Már az 1800-as évek elején megfigyelték, hogy az influenzajárványok idején jelentősen megszaporodnak a tüdőgyulladásos esetek. Az akkoriban papírra vetett megállapítások a közel 100 évvel később pusztító spanyolnátha idején is igazolódtak. A spanyolnátha-járvány magas halálozási okait kutató tudósok az elhunytak tüdőszövetéből mintát vettek, és arra jutottak, hogy nem közvetlenül az influenza vírusnak, hanem a bakteriális szövődményként fellépő tüdőgyulladásnak köszönhető a magas halálozási ráta.

Fotó: 123rf.com

Egyes becslések szerint a spanyolnátha-járványban a halálesetekért a bakteriális felülfertőzések voltak a felelősek, amelyeket leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium okozott. Abban az időben még nem állt rendelkezésre sem antibiotikum, sem védőoltás.

Antibiotikum és védőoltás

Noha manapság szinte korlátlanul rendelkezésre állnak antibiotikumok a fertőzések elleni küzdelemhez, az influenza talaján kialakuló bakteriális tüdőgyulladás mégis sokaknál vezet életveszélyes állapothoz, akár halálhoz is. A különböző kórokozók által előidézett tüdőgyulladás a WHO szerint a negyedik leggyakoribb halálok – a fertőző betegségek közül ebben halnak meg leggyakrabban Európában.

Különösen a csökkent védekezőképességű idősebb korosztály, illetve a krónikus betegséggel élők kitettek a fertőzésnek, ha pedig megbetegednek, a baj súlyosabb lefolyású lehet. Az idősek és a krónikus betegek gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre, körükben gyakoribb a tüdőgyulladásos szövődmény, illetve annak súlyos, életveszélyes formája, vagy akár a halálos kimenetel.

Idős korban a súlyos tüdőgyulladás következtében alakul ki leggyakrabban a véráramfertőzés. Az immunrendszer öregedése miatt az idősek nem mindig produkálják a betegség jellegzetes tüneteit, gyakran csak a megváltozott mentális állapot, a zavartság, vagy az elesettség utal a fertőzésre. A terápia késlekedése pedig tovább rontja a gyógyulási esélyeket, akárcsak az antibiotikumok széles körű, gyakran indokolatlan használatából fakadó antibiotikum-rezisztencia.

A tüdőgyulladás átvészelése is nyomot hagy a szervezeten, a betegség következményei pedig komoly terhet jelentenek mind az egyén, mind a társadalom számára. A már kialakult fertőzés kezelésével szemben hatékonyabb inkább a betegség megelőzésére hangsúlyt fektetni, fokozott kockázat – időskorban, krónikus betegség – esetén az influenza és a tüdőgyulladást okozó pneumococcus elleni védőoltással. A hazai protokoll a megelőzés első lépéseként, még nem oltott embereknél a pneumococcus ellen konjugált védőoltást javasolja.

Kinek ajánlott a pneumococcus elleni védőoltás?

Javasolt 50 éves kor felett mindenkinek, krónikus betegeknek – COPD, asztma, szív-, vese-, májproblémák, cukorbetegek, immunszupprimáltak -, akik alapbetegségük miatt fogékonyabbak a súlyos pneumococcus fertőzésre.

Forrás: https://napidoktor.hu/index