Állítsuk meg a gutaütést! – A stroke és a rizikófaktorok 2014-08-04 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet A szélütés kialakulásában számos rizikófaktor játszik szerepet. Ugyanakkor a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás, és a cukorbetegség mellett a lelki tényezők is megnövelik a szélütés kockázatát, nem beszélve a pitvarfibrillációról. Egyre többen esnek áldozatául a szélütésnek, kortól és nemtől függetlenül. Hazánkban évente 40-50 ezer embert érint az agyi érkatasztrófa, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a rá leselkedő rizikófaktorokkal, a prevenció lehetőségeivel. A stroke esetek 80 százaléka megelőzhető lenne, amennyiben időben sikerül felismerni a rizikófaktorokat. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk önmagunkra és másokra. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a szűrővizsgálatok jelentőségével és a kockázati tényezők karbantartásával – hívja fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság. Vannak olyan rizikófaktorok, amelyeket nem lehet befolyásolni, ilyenek a nem, a kor, a családi és egyéni kórtörténet. Vannak azonban olyan kockázati tényezők, amelyek megfelelő életvitellel vagy gyógyszeres kezeléssel javíthatóak, csökkenthetők. A szélütés vezető rizikófaktora a népbetegségnek számító magas vérnyomás, amely a keringési betegségek mintegy feléért felelős. Fontos, hogy a magas vérnyomásban szenvedők törekedjenek a 140/90 alatti értékre. A betegség a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének minden 10 Hgmm-rel történő csökkentése az agyiér katasztrófák kockázatát mintegy 30 %-kal, míg az alsó érték 5-6 Hgmm –es mérséklése 42 %-al csökkenti. A betegség minden olyan napon károsítja a szervezetet, amikor a vérnyomásérték nem 140/90 Hgmm alatti. Általában a hypertoniának nincsenek egyértelmű tünetei, ezért nagyon fontos a rendszeres vérnyomásmérés. A szélütés kialakulását befolyásoló tényező a magas vérzsírszint, amely megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A kockázatot a kis sűrűségű, ún. veszélyeztető, LDL-koleszterin emelkedése növeli, míg a nagy sűrűségű, ún. védő hatású, HDL-koleszterin emelkedése csökkenti. Túlsúly, elhízás esetén, valamint állati zsiradékok bőséges fogyasztásakor a „rossz koleszterin” koncentrációja nő, a „jó koleszteriné” csökken. A „jó koleszterin” növelésében az egészséges testtömeg, a rendszeres testmozgás, túlsúly esetén a fogyás, továbbá a dohányzás mellőzése játszik meghatározó szerepet. Az összkoleszeterin szint 5 mmol/l alatt normális. A cukorbetegség szintén komoly veszélyt jelenthet az agyi erekre nézve. A megfelelő diéta, a javasolt terápia pontos betartása, a testsúlyfelesleg csökkenése egyaránt fontos a vércukorszint stabilizálásában, ilyen módon csökkentve a stroke kialakulásának lehetőségét. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomori cukorszint magasabb, mint 6 mmol/l. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” diabetes is, amely laboratóriumi vizsgálattal, cukorterheléssel kimutatható. A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. Kétszeres kockázatot jelent. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag található, amiből legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő /HDL/ koleszterin szintje. Az erős dohányzás – napi 20 szál cigaretta – 2-6 szorosára emeli az agyi infarktus kockázatát. Komoly veszélyt jelent a passziv dohányzás is. A helytelen életmód, az elhízás is befolyásolja a gutaütés kialakulását. A túlzott sófogyasztás magas vérnyomást, a túl sok telített – állati eredetű – zsíradék és a transzzsír magas koleszterinszintet, érelmeszesedést okoz. A mindennapi stresszhelyzetek és jelentősen megnövelik a stroke kialakulásának veszélyét, ugyanakkor a krónikus alkoholizmus négyszeresére növeli a gutaütés rizikóját. A pitvarfibrilláció is növeli a stroke kialakulásának kockázatát. Aki ebben a betegségben szenved annak ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezen kívül a vér húgysavszintjének magas volta is hajlamosító tényezőként jelentkezik. Nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a hagyományos rizikófaktorok vizsgálatára, azonban a lelki tényezőket sem szabad elhanyagolni. Jelentősen megnöveli a stroke esélyét a stressz, a depresszió, a világgal szembeni ellenséges hozzáállás és a pesszimizmus. Akik negatívan, ellenségesen látják a világot, kétszer olyan gyakran szenvedtek szélütést. Meg lehet előzni a stroke kialakulását, nem kell mást tennünk, mint néhány szabályt betartani. Mérjük rendszeresen vérnyomásunkat – figyeljünk oda koleszterinszintünkre – tartsuk karban cukorszintünket – ne dohányozzunk – mozogjunk rendszeresen – figyeljünk a pitvarfibrilláció tüneteire- táplálkozzunk egészségesen – kerüljük a stresszhelyzetet – tartsuk be az orvos utasításait – szedjük rendszeresen a gyógyszereinket. Azoknak a betegeknek, akiknél már előfordult átmeneti agyi keringészavar (TIA) – aminek a jelei a stroke-hoz hasonlóak – 40%-kal nagyobb esélyük van, hogy szélütést kapjanak, így fokozottan kell figyelniük a kockázati tényezők minimalizálására. Amennyiben a rizikófaktorok közül valamelyik fennáll, vizsgáltassuk ki magunkat megfelelő szakorvossal és kövessük a tanácsait. Ha ezeket betartjuk, akkor már kisebb esélyünk lesz arra, hogy megüssön bennünket a guta. Forrás:
