Amikor durva… – Mért alakul ki krónikus allergia?

Ha valaki allergiát tapasztal magán, szeretné tudni, mire számíthat: hosszútávú a dolog vagy enyhülnek majd a tünetei? Hogyan alakul ki a krónikus allergia? Íme azok a válaszok, amelyeket ma már tudunk.

Természetes, hogy ha allergiás tüneteket veszünk észre magunkon, azonnal érdekelni kezd bennünket a dolog kimenetele. Van-e esély rá, hogy javul a helyzetünk, netán súlyosbodhat is?  Sajnos, erre nincsenek egyszerű válaszok. Sokszor még mindig kérdéses, hogyan alakul ki az allergia és minden eset más. Íme, amit eddig tudunk a krónikus allergia jellemzőiről.

Mi okozza?

Az allergiát allergének váltják ki: pollen a levegőben, vagy épp legjobb barátunk macskája, a szőre miatt. Valójában azonban ezek önmagukban ártalmatlanok, s az allergiát saját immunrendszerünk okozza: tévesen súlyos fenyegetésként azonosítja az allergéneket és támadást indít ellenük. Az allergia tünetei így a szervezet reakciójának eredményei.

Kinél alakul ki?

Annak kockázata, hogy a krónikus allergia kialakuljon valakinél, a géneknél kezdődik. A specifikus allergiák nem öröklődnek, de a hajlam meglehet arra, hogy allergiásak legyünk. Ha egy gyermek egyik szülője allergiával küzd, 33 százalék az esélye annak, hogy nála is jelentkezik. Ha az anya és az apa is szenved allergiától, akkor az esély 70 százalékra nő. Ám a hajlam nem elég – még aki a leginkább esélyes rá, az sem feltétlenül válik allergiássá. Sok esetben éppen a találkozás egy bizonyos allergénnel indítja el a problémát.

Máig nem teljesen világos, hogy miként fejlődik ki az allergia. Bizonyos azonban, hogy az aktuális egészségi állapotnak szerepe van benne. Ha például akkor kerülünk kapcsolatba egy allergénnel, amikor szervezetünk egyébként is gyenge, mert éppen túl vagyunk egy komolyabb megfázáson, nagyobb az esélyünk a krónikus allergia kialakulására.

Hogyan kezdődik?

Az allergia az allergénnek való kitettséggel indul. Belélegezhettük már máskor is, mégsem volt belőle baj – ám most, valamilyen oknál fogva, a szervezet támadásnak veszi a jelenlétét. Az immunrendszer „tanulmányozza” az allergént, s ha következő alkalommal találkozik vele, már antitesteket fejleszt ki, speciális sejteket, amelyekkel azonosítja azt. Innentől kezdve érzékennyé válunk az allergénre. Legközelebb az immunrendszer már támadásba is lendül. A speciális sejtek – hízósejtek – aktiválódnak, ezek felelősek az allergiás tünetekért a tüdőben, a bőrön, az orrban és a bélrendszerben.

A hízósejtek elárasztják a rendszert hisztaminnal, olyan anyaggal, amely az allergiás tüneteket kiváltja – így a duzzanatot például az orrjáratban, ami orrfolyáshoz vezet. A légutakban létrejövő duzzadás asztmás tüneteket is okozhat. Fontos, mennyire vagyunk kitéve az allergéneknek. Lehet, hogy ha példának okáért az eper a hibás, egy-két szemből még nem lesz probléma, de négyből már igen. Sajnos, ezt nem lehet tudni.

Nehéz megjósolni, mi következik

Valójában nem könnyű megmondani, hogyan alakul tovább a krónikus allergia sorsa – vannak, akik kinövik, különösen a gyermekek. Olyan is előfordul, akinél középkorban vagy idősebb korban enyhülnek a tünetek. Ennek oka, hogy a korral az immunrendszer is gyengül és nem produkál olyan intenzív reakciót.

Ám általában, ha a krónikus allergia fennáll, nem múlik el csak úgy magától. Sőt, van, akinél súlyosbodik is idővel. Ez az élelmiszer-allergiákra különösen jellemző, de ide tartozik a latex anyagra és a méhcsípésre való érzékenység is. Minden kitettséggel komolyabb reakció tapasztalható.

Külső tényezők is szerepet játszanak abban, miként alakulnak ki az allergiás tünetek. Lehet, hogy egy súlyosabb pollen szezon okozza, vagy egy új munkahely, ahol penészes az iroda. S a panaszok máris sokkal durvábban jelentkeznek.

Ha egyéb allergia is „csatlakozik”

A tünetek rosszabbodásának lehet még egy magyarázata: kialakulhatott még egy-két plusz allergiánk, amelyről nem tudunk, de mivel nagyobb a hajlamunk a problémára, ez egyáltalán nincs kizárva. Tehát lehetséges, hogy a parlagfűre való érzékenység mellett rövidesen más allergén is irritálni fog bennünket. Ha több allergiáról van szó, azok meglepő módon léphetnek egymással kölcsönhatásba. A nazális allergiával küzdő embereknek például, akik a pollenre érzékenyek, olyan élelmiszerekkel is problémájuk lehet, amelyek hasonló fehérjéket tartalmaznak – így a zöldségekkel és a gyümölcsökkel. Ez az ún. orális allergia szindróma. Ha mindkét allergénnek ki van téve az illető, sokkal súlyosabb panaszokkal néz szembe.

Az allergiát nem szabad félvállról venni. Bizonyíték van rá, hogy ha nem kezeljük magunkat, a tünetek rosszabbodhatnak – fül- és színuszfertőzés, vagy akár teljes értékű asztma is kifejlődhet.

Vegyük hát komolyan a tüneteket és konzultáljunk orvosunkkal. Rendszeres kezelésre és életmódbeli változásokra is szükségünk lehet, amelyek megvédenek bennünket az esetleges komolyabb problémától.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php