Kis hüvely ABC: hogyan működik a vagina? – 2.rész

Kívülről valószínűleg már mindenki sok százszor látta, belülről azonban aligha vehetjük szemügyre a hüvelyünket. Mit kell tudni belső felépítéséről, a hüvelyi- és a klitorális orgazmusról, a szeméremtestről? Szerepük az orgazmusban sokak számára máig rejtély.

Bár világunk rohamtempóban fejlődött az utóbbi évtizedekben, a női nemi szervvel, részeinek orgazmusban betöltött szerepével kapcsolatban mai napig sok a megválaszolatlan kérdés, illetve a rejtély.

A szex boldoggá teszi az embereket s igen fontos szerepet játszik a kötődés kialakulásában, de a mentális- és a fizikai egészség szempontjából is lényeges. Cikkünk arra igyekszik rámutatni, hogyan működik a hüvely, a szeméremtest, a csikló, s mit kell tudni valójában arról a bizonyos G-pontról.

A cikk első felében a hüvely felépítéséről esett szó, most lássuk, mit kell tudni a hozzá köthető orgazmusról.

Mi történik az orgazmus során?

Az arról szóló vita, mi vezet a női orgazmushoz, szinte az orvostudománnyal egyidős. Noha az orgazmusnak világos szerepe van evolúciós szempontból, hiszen központi szerepet játszik az emberi faj szaporodásában, a szakemberek sosem voltak képesek annak „céljáról” megegyezni. Fiziológiai szempontból a szexuális izgalomhoz vezető út egyértelmű.

Dr.Paul szerint leegyszerűsítve „a szexuális izgalmat a kismedencei részbe irányuló, megnövekedett véráramlás jellemzi. Nőknél ez a csikló ingerületét, erekcióját jelenti, a szeméremtest megduzzadását, és a hüvelyi folyadék jelentkezését. Ha elérjük a küszöbértéket, az izgalmat orgazmus követheti. Az idegvégződések aktiválása a medencefenék izmainak összehúzódását eredményezi, amelyek a szexuális kielégülést követik.”

De vajon nézhetjük-e az orgazmust csak úgy, mint az idegek reflexéből eredő dolgot? Ahogyan sok más a biológiában, ez is komplexebb ennél. Az idegeink természetesen továbbítanak érzékszervi jeleket az agyba, ahol egyéb kellemes érzésekhez hasonlóan a szexuális élvezet is létrejön.

A hüvelyi és a csiklón keresztüli orgazmus

Hogy mi okozza leginkább a női örömöt, máig vita tárgya – két lehetséges válasz van, a hüvelyi- vagy a csikló általi orgazmus. Dr. Puppo szerint a „hüvelyi orgazmus”kifejezés félrevezető, a vaginának ugyanis nincs olyan anatómiai felépítése, amely orgazmushoz vezetne. Minden szexuális élvezet, amelyet annak tulajdonítunk, lényegében az azt körülvevő erekciós szervekből ered.

„Lehetséges elérni az orgazmust egy hüvelybe vezetett ujjal is, ha közben a partner körkörös mozdulatokkal az erekciós szerveket is stimulálja” – szögezte le a szakember.

Prof. Stuart Brody pszichológus is vitatkozik azzal az állítással, miszerint a közösülés a hüvelyi orgazmus útja, de szerepet játszik a szexuális kielégülésben. Prof. James G. Pfaus, a Montreali Concordia Egyetem pszichológia tanszékének munkatársa szerint „nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nők kiterjedtebb képességgel rendelkeznek a különféle orgazmusok eléréséhez”, s ez nem minden nőnél ugyanaz, sőt minden alkalommal is lehet másmilyen.

Dr. Pauls hozzáteszi, hogy ha a hüvelyre kívülről nyomást gyakorolnak a szex során, az is vibrációt, súrlódást, csikló-stimulációt okoz. Ezért is problémás elkülöníteni egymástól a „hüvelyi” és a „csikló általi” orgazmus kifejezést. Ezek meghatározásában gondot okoz az is, hogy a női nemi szervek igen közel állnak egymáshoz, ezért nehéz megállapítani, melyik vezetett konkrétan az élvezethez.

Minden nő más

Minden nőnél más a szexuális élvezet és egyedi lehet az orgazmus. Egy tanulmány arra mutatott rá, hogy a nőknek csupán 6 százaléka állítja, hogy minden szexuális aktus alkalmával eléri a kielégülést. Mindegyikük állítja azonban, hogy a női nemi szervek alaposabb ismerete nagymértékben hozzásegíti őket az orgazmushoz. De ez csupán egy része a szeretkezésnek.

„Talán itt az ideje, hogy ne úgy kezeljük a női orgazmust, mint valamilyen szociopolitikai entitást többféle szemszögből, megmondva a hölgyeknek, mit képesek és mit nem elérni. A szexuális élvezet egy egyedi dolog, akár a csiklós keresztül érik el, akár másképp” – mondta el James G. Pfaus professzor.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php