Hőség – már a testünk is jelez, mert veszélyben vagyunk!

Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható.

A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.

Melegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait. A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét. Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. Erősen izzadunk, ez már önmagában terheli a szívet.

„Egyfelől az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk, hőguta a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan „megfőnek”, ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett. Ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel és ez tragédiát okozhat. Ami már közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja. Ez koszorúérbetegeknek még akár jó is lehetne, viszont ez a szokásosnál is jobban megterheli a test motorját, a szívet, mivel a hőség nagyobb munkára készteti. A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes – főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót”- figyelmeztet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

„A mostani időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk” – mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is.

„A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szükségük van a rendszeres mozgásra, ám kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba. Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi „sportosan” jólesik, vagyis a szívbetegeknek tartózkodnia kell az extrém megterheléstől! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot. A hőség és az edzés megnöveli a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell. Mindezek mellett is fontos megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat vagy próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat, és akárcsak a napozásra, itt is igaz az az aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban” – teszi még hozzá a főtitkár.

Tanácsok betegeknek, egészségeseknek egyaránt

Kánikulai napokon a dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában.
Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is.
Az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!
Lehetőleg éjjel szellőztessen.
Korlátozza a szabadban való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig), árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben.
Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni (bevásárlóközpontban, középületben, könyvtárban), míg a szervezet lehűl.
Csökkentse a fizikai munkavégzést!
Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, a fizikailag megterhelő munkákat!
Ha van rá módja, akkor halassza el, ha feltétlenül most kell elvégeznie, akkor csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett.
Kánikulában számoljon azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Fontos az állandó folyadékpótlás!
A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik, pótolja a nátriumot, a káliumot, magnéziumot és kalciumot is – igyon ásványvizet.
Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz!