Füstmentes nap! Ma van a Nemdohányzók Világnapja!

Évente egy kisváros lakossága hal meg dohányzás következtében Magyarországon. A cigarettázás okozta tragédiák elsősorban a középkorú, 40-50 éves embereket érintik, akik átlag húsz évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Még ennél is komolyabb fenyegetést jelent, hogy a 12-14 éves serdülőkorú lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka fújja nap, mint nap a füstöt.  A dohányzók és a környezetükben élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorítás szükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága /MKT/.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni (mely sajnos áthúzódott a XXI. századra is), hiszen az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik. A Földön közel 1 milliárd 400 ezren szívják nap, mint nap a füstöt. Hazánkban minden harmadik felnőtt dohányzik. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nők köréből kerül ki, ugyanakkor több mint 150 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. Az egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének. Sokan a szülőktől látják, és így ők is szívják. Minden ötödik gyerek egy doboz cigit szív el passzív dohányosként egy hétvége alatt.

Sajnálatos módon a kismamák körében is egyre többen dohányoznak, nem számolva a korai és késői következményekkel. Már az is sokat jelentene a magzat és az anyuka egészsége szempontjából, ha a terhesség ideje alatt hagynának fel a cigarettázással.

Betegségek forrása

Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a cigarettázás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.

A szív- és érrendszeri betegségek egyik legközismertebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt módon kártékony hatásukat. Azoknál, akik dohányoznak sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen ennek következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárhatják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezet. A plakkok megrepedése ráadásul hirtelen, esetleg minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Tóth Kálmán az MKT elnöke.

Megoldás: a leszokás

A nikotin hasonló függőséget eredményez, mint a kemény drog. A leszokás nem könnyű, de nem is reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától, azonban sokan ideje korán felhagynak a próbálkozásokkal, Felmérések szerint a gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző, míg jövedelem alapján inkább a rosszabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás.

A leszokással már próbálkozott dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyásában jelentős szerepet játszik dohányzással járó napi rutin, illetve a megfelelő akaraterő hiánya.

Emellett a leszokásért küzdők egyötöde állítása szerint nem talált megfelelően hatékony eszközt, módszert, illetve bizalmatlan ezekkel szemben.A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok társadalmi szinten népszerűek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat.

Amennyiben maximálisan sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzás ellenes szabályokat, akkor csökkenne nem csak az akut szívinfarktusok, de a stroke és a perifériás érbetegség előfordulása is. A szakemberek véleménye szerint azonban hazai szinten még három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.

Ha időben abba hagyjuk…

Nagyon fontos tudni, hogy ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál pl. a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye a későbbi időszakban már olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.

A Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, gondolja át, s ha teheti ne csak ezen a napon, hanem végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének, hiszen a dohányzásról való leszokással nagyon sokat tehet a szívinfarktus megelőzése és szíve egészsége érdekében,

Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait. nem beszélve a közvetlen környezetükről, családjukról, hiszen nem csak önmagáért, hanem szeretteiért is felelősséggel tartozik.

Világszerte május 31-én tartják a Nemdohányzók Világnapját (NON-Smoking Day), melyet a WHO 1987-ben hívott életre azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

Forrás: https://napidoktor.hu/index