A boldogság hatékony antidepresszáns mellékhatások nélkül 2014-03-20 Napi Hírek Megosztás: Tweet A Boldogság Nemzetközi Napját eredetileg az Egyesült Nemzetek Szervezete vezette be. Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára azzal a mottóval indította útjára az első boldogság napot, hogy amikor egy közös jóért teszünk, mi magunk is gazdagodunk. Bár sokan, sokféleképpen próbálták már meghatározni a boldogságot, annak kedvező élettani hatását dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológus, megerősíti: „A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Minden addikció közül a legelsöprőbb, legáhítottabb és ugyanakkor a legegyszerűbb.” De mi a boldogság? Nagy filozófusok, vallási vezetők, írók, gondolkodók és művészek tették fel ezt a kérdést az emberi történelem évszázadai során. Talán az ő bölcsességükkel mi is közelebb kerülhetünk a saját boldogságunkhoz. A modern tudomány szerint a boldogság a pozitív érzések azon tartománya, amit akkor érzünk, mikor elégedettek vagyunk és eltelünk örömmel. Egy szénsavasital forgalmazó cég értelmezése még ennél is egyszerűbb: boldogság az, ami mosolyt csal a másik ember arcára. Bár a boldogságot mindannyian másként határozzuk meg, mégis minden megfogalmazás egy közös alapra épül. A boldogság igazából sokkal inkább döntés vagy választás kérdése, mint adottság. A pénz nem boldogít!Azt már szinte közhelynek számít, hogy a gazdagság nem jelent boldogságot. Az egyik nagy amerikai magazinban közölt kutatás szerint a boldogság csak az átlagos életszínvonal eléréséig függ össze a vagyonnal. Minden, ami ezen felül van, már csak bonyolítja az életet és nem tesz boldogabbá. Egy másik kutatás szerint a boldogság csupán 10%-a származik az anyagi javakból, 50% tudható be a genetikának és a környezeti tényezőknek, 40% pedig a saját, élethez való mindennapi hozzáállásunknak. A boldogságfelmérésben nem állunk jó helyen! Az ENSZ kezdeményezésére a világ 156 országát a lakosság boldogsága alapján értékelő jelentés rangsorában Magyarország meglehetősen hátul, a 110. helyen áll. Összehasonlításképpen Németország a huszonhatodik, Szlovákia a negyvenhatodik, Lengyelország az ötvenegyedik. A legboldogabb Dánián kívül további három észak-európai ország került az élbolyba: Norvégia, Svédország és Finnország. Rajtuk kívül az első tíz között található még Svájc, Hollandia, Kanada, Izland, Ausztrália és Ausztria. Magyarországot megelőzi többek között Mongólia, Kirgizisztán, Líbia, Nigéria és Vietnam is. De hogyan változtathatunk a hozzáállásunkon? A boldogsághoz vezető út egyik alapeleme a hétköznapi kedvesség. Számtalan kísérletben bizonyították már, hogy másokkal való rendszeres, apró kedvesség megtérül, ugyanis nem csak azt teszi vidámabbá, aki kapja, hanem azt is, aki adja. A szénsavasital forgalmazó cég idén ezért is kezdte el keresni azokat a megszállott hősöket, akik önzetlen kedvességekkel teszik szebbé a mindennapokat. A kedvességnek orvosilag bizonyítottan jótékony hatása van a szervezetünkre és a boldogságérzetünkre. A kedves cselekedetek ugyanis biológiai szempontból hasonlóan működnek, mint az antidepresszánsok: serkentik a szervezetben a szerotonin-termelődést. Ez a vegyület segít a sebek gyógyulásában, nyugodtabbá tesz és egyben vidámabbá is. „De az igazán meglepő az, hogy a kedvesség nem csak annál növeli meg a szerotonin szintet, aki kapja, hanem annál is, aki adja, sőt még azoknál is, akik csak látják. A szerotonin mellett több endorfin és oxytocin is termelődik, amely pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig a hangulatunkra – teszi hozzá az addiktológus szakember. – Minél kedvesebbek vagyunk a környezetünkben élőkkel, annál több „boldogsághormon” kering majd körbe-körbe a vérünkben, míg el nem szédülünk. És leülünk egy picit. Mosolyogni. Nevetni. A nevetőizmok soha nem fáradnak el, mindig készen állnak, örökké edzésben vannak. Bízhatunk bennük. Nincs káros mellékhatás.”De hogyan lehetünk kedvesebbek? Nem kell nagy dolgokra gondolni, a boldogsághoz vezető út apró kedvességekkel van kikövezve, csak rá kell lépnünk! Már az is elég, ha csak kedvesen rámosolygunk egy szembejövő idegenre az utcán. A „haladóknak” pedig néhány tipp: A bevásárlásnál vidd vissza a gazdátlanul maradt bevásárlókocsit! Egy héten keresztül minden nap dicsérj meg a családodban valakit! Ha van a szomszédodban idős ember, kérdezd meg, hogy szüksége van-e valamire a boltból! Keresd fel egy régi barátodat, akivel már évek óta nem beszéltél! Süss a kollégáidnak egy sütit hétfőn, hogy könnyebben induljon a hét! Ha valaki valami jót tett veled, köszönd meg! Az edzőteremben hagyj magad után egy kedves üzenetet az öltözőszekrénybe ragasztva! Válogasd ki a rég nem használt ruháid és adományozd oda őket valakinek, aki még szívesen hordaná! Add át a helyed a buszon, vagy a villamoson! Ültess el egy virágot! Forrás:
