Durva fokozatra kapcsol a járvány - Erre készülhetünk

Az omikron variáns miatt új oldalát kell megismernünk idehaza is a koronavírus-járványnak.

A múlt héten példátlan sebességgel berobbanó ötödik hullám sokkal több új fertőzöttet hoz majd el, mint a korábbi hullámok, közben az új vírusváltozat kevésbé súlyos lefolyása és a nemzetközi példák alapján egyelőre bizakodóak lehetünk a kórházak terhelésével kapcsolatban (de korai lenne még ezt elkiabálni). A sokkal több – nem súlyos – beteg ugyanakkor egy kedvezőtlen forgatókönyv esetén eddig nem tapasztalt következményekkel járna az országra nézve: dolgozók százezrei eshetnek ki a munkából fertőzés, karantén, iskolai korlátozások, vagy egész egyszerűen logisztikai fennakadások miatt. Egy ilyen helyzet pedig alapvetően befolyásolhatja a gazdasági szereplők működését és ezen keresztül a gazdaság idei teljesítményét is – számol be a Portfolio.hu.

Fotó: 123rf.com

Új helyzetet hozott az omikron

A koronavírus idehaza megtapasztalt lassan két éve bebizonyította, hogy a Covid-19 újra és újra képes ránk rúgni az ajtót, annak ellenére, hogy Magyarországon rendelkezésre áll a legfontosabb és hatékony védekező eszköz, a vakcina. A napokban az ötödik járványhullám indult meg látványos lendülettel, ami azonban nem meglepő az omikron variáns dominanciájának ismeretében.

Az elmúlt négy járványhullám alatt kezdtük kiismerni a fertőzés természetét, és egészen a mostani időszakig látható volt, hogy – bár kevés jó minőségű adatunk volt – mikor melyik mutatót érdemes nézni, ha az aktuális járványügyi folyamatokat akarjuk elemezni, értékelni: új fertőzöttek száma és az ebből kirajzolódó járványgörbe, a pozitivitási ráta, a kórházi terhelés és a lélegeztetésre szoruló betegek számának alakulása, az elhunytak száma.

Az omikron-hullám ugyanakkor teljesen új helyzetet teremt Magyarországon is.

Egyrészt mivel az elképesztően gyors terjedés miatt esély sincs a felderítésre, érdemi kontaktkutatásra, és így a fertőzési láncok megszakítására (a járványhullám valódi méretét nem is fogjuk tudni várhatóan lekövetni a tesztelési kapacitások korlátja miatt). Emiatt megnövekszik az egyének magatartásának jelentősége és így az emberek felelőssége.
Másrészt viszont azt is tudjuk, hogy az omikron variáns sokkal kevésbé okoz súlyos lefolyású betegséget, így a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a kórházak terhelése sem lesz akkora (az alapeseti forgatókönyvekben), mint a korábbi hullámokban, viszont sokkal több lesz a nem súlyos beteg.
Harmadrészt az is kiderült már a nemzetközi számokból, hogy a duplán oltottak védelmét is képes áttörni a vírus, ezért felértékelődött a harmadik adag vakcina.

Egy ilyen helyzetben természetesen továbbra is fontos az alapvető járványügyi mutatók figyelemmel követése, valamint az egészségügyi ellátórendszer terhelésének ismerete, amelyek alapján előre lehet jelezni a járvány súlyosságát és az esetleges új intézkedések meghozatalát, ami már befolyásolja a gazdasági szereplők életét is.

Fotó: 123rf.com

Az új helyzetre azonban újfajta módon is reagálni kellene, mutatjuk miért:

Nagyon sok lesz a beteg, kieső munkaerő

Az előrejelzések és a külföldi országok példái alapján Magyarországon is új rekordot hozhat az ötödik hullám a fertőzöttek számának tekintetében. Egyes szakértők szerint több millió magyar kaphatja el az előttünk álló hetekben a fertőzést, aminek

egy nagyon fontos, és az eddigiekhez képest új következménye is lehet: rengeteg munkavállaló esik ki több napra vagy hétre az állásából.

Oroszi Beatrix epidemiológus még karácsony előtt szintén arra hívta fel a figyelmet a Portfolio hasábjain, hogy az ötödik járványhullám csúcsa körül a fertőzések magas gyakorisága az egészségügyi ellátórendszeren kívül más szektorokra is komoly hatással lehet. “Nagyon rövid esetszám-duplázódási idő esetén gyors felfutású, magas, éles csúcsú járványhullám várható, ezért egyszerre sok ember hiányzásával kell majd számolni a munkahelyeken, iskolákban, hacsak az emberek nem kezdenek el időben még jobban védekezni az omikron fertőzés terjedése ellen” – vetítette előre az omikron-hullám fontos új aspektusát.

A nagyvállalatoknál tapasztalható, koronavírus miatti munkaerő-kiesés mértéke tehát egy olyan új mutató lenne, ami sokat elárulna az új járvány súlyosságáról. Erről azonban várhatóan részletes és átfogó, valós idejű adataink nem lesznek, nem lehetnek, ezért csak egyedi vállalati és ágazati történetekből lehet majd bizonyos következtetéseket levonni. Fontos azt is megemlíteni, hogy a járványhullám csúcsán több okból is kieshet a munkavállaló az állásából átmenetileg: a betegség miatt (még akkor is ha nem súlyos, de otthon kell lábadoznia), vagy ha karanténba kerül, vagy ha a gyereke iskolájában korlátozások lépnek életbe (karantén, osztálybezárás), vagy ha – legrosszabb esetben – egész egyszerűen nem tud eljutni a munkahelyére a közlekedés hiányosságai miatt, mert például a tömegközlekedésben túl sok sofőr esik ki.

Jól látható a fenti folyamat alapján, hogy ez könnyedén egy hólabda effektussá válhat a magyar gazdaságban és a magas fertőzöttség és betegségszám miatt megbénuló bizonyos vállalatok és szektorok milyen nehézségeket okozhatnak más vállalatok és szektorok számára.

Ezen a ponton két nagyon fontos, és nem kizárható következményről kell még beszélni:

Az ellátási láncok sérülékenysége. Az egész világon új csúcsra futó járványhullámok az ellátási láncokat is kikezdhetik, amennyiben a logisztikai feltételek nem lesznek biztosítottak, mert például tömegesen esnek ki a szállítmányozó cégek munkatársai, ezért a kamionok nem érnek a megfelelő helyre, a megfelelő időben, akár az országok közötti forgalom esetében.
A kritikus infrastruktúrák fontossága. Magyarországon egy 2012-es magyar törvény tíz szektort határoz meg létfontosságú intézményként: energia, közlekedés, agrárgazdaság, egészségügy, társadalombiztosítás, pénzügy, infokommunikációs technológiák, víz, honvédelem és közbiztonság-védelem. Ezek azok a szolgáltatások, eszközök, létesítmények és egyéb rendszerelemek, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna. Az ide tartozó cégek listája ugyanakkor nem nyilvános (korábban 405 üzemről voltak hírek).

Fotó: 123rf.com

Az elmúlt hetekből (olyan országokból, ahol már korábban megjelent és vált dominánssá az omikron, ezért a járványban előrébb tartanak) több olyan külföldi példát is lehet hozni arra, hogy a fertőzés gyors felfutása hogyan képes felborítani egy-egy ágazat működését. Franciaországban a kórházi helyzet odáig romlott, hogy a hatóságok hozzájárultak, hogy a koronavírussal fertőzött egészségügyi dolgozóknak nem kell karanténba vonulniuk, hanem folytathatják a betegek ellátását annak érdekében, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt. Szlovénia is új lépéssel kényszerül alkalmazkodásra: azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik fertőzöttel érintkeztek, de nincsenek tüneteik, nem kell karanténba vonulniuk. Még az Egyesült Államokban is arról cikkeznek szakportálok, hogy az egészségügyi ellátórendszert kikezdheti az új variáns a humánerőforrás-krízis miatt. Maradva az USA-nál: épp a karácsonyi ünnepek alatti hatalmas igénybevétel idején törölték az amerikai légitársaságok járatok százait, miután a személyzet megfertőzödött, vagy karanténba kellett vonulnia. De a világ más pontjaira is jellemző ez a helyzet. A járatok kiesése pedig közvetlen hatással van az utazási irodák működésére, vagyis a hólabda effektus már most megjelent a globális gazdaságban. Ugyan nem kritikus infrastruktúra, de jól szemlélteti a helyzet komolyságát egy újabb amerikai példa: december végén 100-hoz közeli, míg január elején 60 feletti NBA-kosárlabdázó volt a liga Covid-protokolljának hatálya alatt, vagyis nem játszhattak mérkőzést és december második felében 11 meccset kellett elhalasztani a játékosok vagy a stábtagok fertőzöttsége miatt.

Közben pozitív példaként megjelent az elmúlt napokban Ausztria. A Népszava múlt pénteki helyszíni riportjából például kiderült, hogy a legrosszabb lehetőségre is van pandémiás forgatókönyve az új bécsi kormánynak. Az alapvető intézmények és szolgáltatások zavartalan működtetéséhez szükséges létszámú csoportokat kivonták a hétköznapokból, ők elzártan élnek és végzik munkájukat (a központi energiaellátásban például ötven szakértőt). Újonnan alakult egy szervezet, a Gecko (összállami covid-válságkoordinációért felel) és minden intézkedésével azon van, hogy megpróbálja az ország elkerülni az erőteljes korlátozásokat és a lockdownt, mivel az súlyos veszteségeket okozna a gazdaságnak. Változnak a karanténba küldés szabályai, negatív teszteredménnyel már öt nap után lehet az elzárásból szabadulni, ahová a három védőoltással rendelkező személyek, akik fertőzöttekkel kontaktáltak, ezentúl nem is kerülnek. Az infrastruktúra folyamatos működtetését szolgálja az is, hogy akik fertőzöttek társaságában voltak, két oltást kaptak, azok maszkkal és napi teszteléssel továbbra is dolgozhatnak.

A rendkívül pesszimista forgatókönyvek

Egy ilyen újfajta hullámban az egyik legrosszabb forgatókönyv tehát az lenne, ha rövid idő alatt magas arányban betegednének meg dolgozók, főleg a kritikus infrastruktúrában. A kritikus infrastruktúrák megroppanása esetén a gazdaság részleges leállása magától megtörténne, még a megelőző korlátozó intézkedések hiányában is.

Szintén a kedvezőtlen szcenáriók közé sorolható, ha a kritikus infrastruktúrák közül az egészségügy is sérülne, vagyis az egészségügyi dolgozók nagy száma kapná el a fertőzést (nem a munkahelyén, hanem más közösségekben). Egy ilyen eset kikezdené az ellátórendszert, ugyanis a már most is szűkös erőforrásokat csökkentené tovább a magyar egészségügyben. Vagyis az egészségügy teherbíró képessége csökkenne pont egy olyan időszakban, amikor a beáramló betegtömeg miatt éppen a teljesítmény növelésére lenne égető szükség. Persze ezt az infrastruktúrát érintő lépésekkel látszólag meg lehet oldani (ágyszám bővítés, lélegeztetőkapacitások növelése, osztályok átalakítása, kórházak átalakítása), azonban a valódi korlát mindig is az egészségügyi szakdolgozók és orvosok létszáma volt és lesz.

A folytatásért KATTINTS IDE!