Nevelhetetlen gyerekek, akik láthatatlan betegségben szenvednek 2014-10-13 Blog, Gyermekbetegségek, Iskolatáska Megosztás: Tweet Talán találkoztál már olyan fiatallal, akire hamar rávágják, hogy rossz és neveletlen, meg nevelhetetlen. Aki folyton izeg-mozog, „nincs egy nyugodt perce sem”, és másokat sem hagy nyugodni. Nos, gyakran nem neveletlenségről, hanem egy súlyos betegség megnyilvánulásáról van szó. Mondják láthatatlan betegségnek is a tudáshiány és a betegség körül kialakult tévhitek miatt. Magyarországon becslések szerint 70 ezer fiatalkorú érintett. A „láthatatlan betegség” kifejezés gyakran használatos az ADHD (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) meghatározására. Talán azért is, mert a mentális egészségi rendellenességek között az ADHD a leginkább alul diagnosztizált és félreértett betegség. A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar az egyik leggyakrabban félreértelmezett mentális egészségi rendellenesség. Magyarországon a 6 -18 éves korosztályban az idén szeptembertől minden általános-, és középiskolai osztályban lehet átlagosan legalább egy figyelemzavarral küzdő tanuló. A felnőttek többsége csak későn vagy egyáltalán nem ismerik fel a betegséget, 10 osztályból 7-ben találkozhatunk olyan ADHD-s gyermekkel, aki nem részesül kezelésben. Ha nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és nem tud lépést tartani a többiekkel. A kezeletlen ADHD szinte 100%-ban tanulási-, sok esetben magatartási problémákhoz vezet. Számos érintett – hazánkban mintegy 50 ezer gyermek – él anélkül, hogy ő vagy környezete tudna állapotáról, holott az ADHD betegség időbeni felismerésével és megfelelő szakorvosi segítséggel nagymértékben javulnak a gyerekek szociális, beilleszkedési, magatartási problémái, interperszonális kapcsolatai, tanulási nehézségei, majd később továbbtanulási lehetőségei, munkaképességei, vagyis esélye lesz egy egészséges, pozitív életpálya kialakítására. A tünetek általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, hogy a gyerek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. A betegség neurobiológiai zavar, amelynek hátterében az agyban található figyelemközpont működési zavara áll, ami lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma. Mivel nem tudnak hosszasabban összpontosítani, figyelni egy adott dologra – pl. a tanórára – mert fárasztó számukra, túlzott aktivitással vagy éppen pont fordítva figyelmük „kikapcsolásával” kompenzálják ezt a díszkomfort érzést. Bár az ADHD-s beteg gyerekeket gyakran sorolják a „neveletlen, kezelhetetlen” kategóriába, a nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van. A tünetek észlelése után Nevelési Tanácsadóhoz vagy gyermekorvoshoz lehet fordulni, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A betegség kezelhető, ám a diagnózis felállításához nagy tapasztalat és gondos vizsgálat szükséges, ezért a tünetcsoportok alapján csak gyermekpszichiáter szakember vonhat le következtetést. Ezután gyógypedagógiai, mozgás-, szükség esetén komplex, kezelést javasolnak, melynek része lehet pszichoedukáció, viselkedés terápia, szülőtréning, szociális beilleszkedést, tanulást segítő tréning, illetve szükség esetén a gyógyszeres terápia is. Az időben – ideális esetben 6 éves kor körül – felismert és kezelt gyerekek és környezetük életén javíthat a szülő, a tanár, a gyermekpszichiáter és nem utolsó sorban az érintett fiatal együttműködése, Itthon az ADHD Magyarország Alapítványhoz is lehet fordulni segítségért. Nemzetközi civil-, és orvos-szakmai szervezetek közös elhatározásából minden év októberében tartják az ADHD – a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar – hónapját. Forrás: ADHD Alapítvány/orvosikozpont.hu Forrás:
