Az inzulinrezisztencián segít a rendszeres sport

Ma már bizonyított tény, hogy a helytelen életmód, a rossz táplálkozás és a kevés testmozgás többféle betegség, többek között az inzulinrezisztencia, illetve a kettestípusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Jó hír viszont, hogy rendszeres sportolással a folyamat visszafordítható, illetve kontroll alatt tartható.  

 Mi az inzulinrezisztencia?

Az inzulin egy olyan hormon, amely a szénhidrátok, fehérjék és a zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. A szervezet sejtjei csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt, kivétel képeznek ez alól az izom és idegsejtek. Inzulinrezisztencia (IR) akkor alakul ki, amikor a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, így nem képesek ellátni a feladatukat. A hasnyálmirigy egyfajta kompenzálásként a kelleténél több inzulint termel, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen. Sajnos, ha ez az állapot hosszabb időn keresztül fennáll, akkor a hasnyálmirigy a fokozott működés miatt egy idő után kifárad, ez pedig a cukor értékek emelkedéséhez, majd 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Az inzulinrezisztenciára az alma típusú elhízás, az úszógumiszerű zsírpárnák megjelenése, a fáradékonyság, a száraz bőr, a fertőzések gyakori előfordulása jellemző. Gyakran a menstruációs zavar, a policisztás ovárium szindróma, illetve a meddőség kivizsgálása során derül fény a problémára. Bár a betegség egyik jellemző tünete az elhízás, inzulinrezisztenciában nem csak túlsúlyos, hanem a vékony testalkatú emberek is lehetnek érintettek, ezért ha valaki a fenti tüneteket tapasztalja, érdemes erre is gondolnia. A diagnózis megállapítása cukorterheléses vérvétel során történik.

Segít a rendszeres sportolás!

Az IR gyógyszeres terápiájára csak abban az esetben van szükség, ha az életmódváltás nem elégséges, mert ez az állapot személyre szabott diétával, valamint a rendszeres testmozgással eredményesen kezelhető. Ez utóbbi jelentőségét egy friss kutatás is megerősíti, melyről az amerikai „Klinikai Endokrinológia és Metabolizmus Szakfolyóirata” c. kiadványban jelent meg publikáció. A tanulmány megállapította, hogy minél nagyobb egy személy teljes izomtömege, annál kisebb nála az inzulinrezisztencia megjelenésének a kockázata. Ennek az az oka, hogy a mozgás segít abban, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, méghozzá kevesebb inzulin felhasználásával. Szakemberek szerint már 5-10% testtömeg vesztés is sokat segíthet az értékek normalizálásában.

Erősítő és kardió edzések

Az inzulin csökkentésében, valamint a szénhidrát anyagcsere normalizálásában a kardió edzéseknek, valamint az izomerősítésnek egyformán jelentős szerepe van vékony testalkatú inzulinrezisztensek, valamint túlsúlyosak esetében is. Az izomépítés azért nagyon fontos, mert az izom egy olyan szervünk, amely mozgás közben képes közvetlenül felvenni a glükózt, méghozzá inzulin nélkül. Ebből az következik, hogy minél nagyobb az izomtömegünk, annál kevesebb inzulinra van szükségünk. Az izomerősítő edzésekhez hasonlóan, a kardió edzések is növelik az inzulinérzékenységet. Heti 200 perc kardió mozgás, és 2-3 x 30 perces izomerősítő edzés mellett, a sejtek inzulinérzékenysége akár 24- 48 órán keresztül is fennállhat, így nem csak a mozgás alatt, hanem még utána is érvényesül a testedzés jótékony hatása. Mivel a legtöbb szénhidrát anyagcsere problémával küzdő betegnél a kardiovaszkuláris érintettség a legfőbb kockázati tényező, esetükben a kardió edzéseknek még nagyobb jelentősége van, mert segítségével megelőzhetők a szív- és érrendszert érintő súlyosabb szövődmények. Edzettebbé válik a szív, normalizálódik a pulzus és a vérnyomás, javul az állóképesség. „Meddőség esetében is megoldást adhat a rendszeres testmozgás, hiszen ennek hatására javul a belső szervek vérellátottsága, javul a közérzet, csökken a stressz, amely tényezők elősegíthetik a peteérés folyamatát.” – fejti ki véleményét Németh Vivien mozgásterapeuta. 

A gyógyulás kulcsa az életmódváltás és a kitartás

Az optimális eredmény eléréséhez életmódváltást kell végrehajtanunk, amely a megfelelő étrendből, rendszeres mozgásból, valamint ezek következetes betartásából áll. Ezekhez a változtatásokhoz dietetikus által összeállított táplálkozási programra, valamint szakszerűen elkészített, és mozgásterapeuta által felügyelt edzéstervre van szükség. Még mielőtt bárki nekikezdene a testmozgásnak, tanácsos egy alapos állapotfelmérésen részt vennie. Ennek alapján a mozgásterapeuta személyre szabott edzéstervet állít össze, valamint hasznos tanácsokkal látja el a hozzá fordulót. Szakértő segítsége nélkülözhetetlen, mert edzés közben előfordulhat, hogy valakinek hirtelen leesik a vércukorszintje. Annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, a kezdő terhelést szakszerűen kell megállapítani és csak fokozatosan szabad emelni. A hosszú távú motiváció fenntartásában is sokat tud számunkra egy képzett szakember segíteni, hiszen a türelemnek és a kitartásnak fontos szerepe van ebben az állapotban. Tartós változás csak a legalább 3-6 hónapig rendszeresen végzett, jól összeállított edzésterv alapján végrehajtott mozgástól, valamint dietetikus által meghatározott, következetes diétától várható. Jó hír az inzulinrezisztenciával küzdőknek, hogy ez az állapot megfelelő életmódváltással visszafordítható, vagy legalábbis jól karbantartható.

Forrás: Életmód Orvosi Központ