Allergia – A betegek át akarják venni az orvos szerepét? 2016-12-12 Allergia, Blog Megosztás: Tweet Az utóbbi évek egyik egészségügyi szolgáltatási trendje a laborvizsgálatok, közöttük is az allergia vizsgálatai mind szélesebb körű elérhetősége közvetlenül laborszolgáltatóknál, valamint gyógyszertárakban kapható gyorstesztekkel. A páciensek 30%-a orvosi beutaló nélkül végeztet allergiavizsgálatot A Szakmai nap első előadását dr. Babai László, a Budai Allergiaközpont vezetője tartotta a Budai Allergiaközpont megbízásából, az allergia-vértesztek diagnosztikai megítéléséről készült piackutatás eredményeiről. A piackutatás során 294 fő nem egészségügyi dolgozót, 20 szakorvost és 25 gyógyszerészt kérdeztek meg, mi a véleményük az allergia-vérteszt diagnosztikus értékéről. A megkérdezett laikusok 53%-a mondta magáról, hogy allergiás. A felmérés egyik fontos megfigyelése, hogy a válaszadó páciensek 30%-a saját maga intézte a vértesztet – 25%-a ment laborba orvosi beutaló nélkül, 5% pedig gyógyszertárban vásárolt otthoni tesztet. Arra kérdésre, hogy a vértesztet mennyire tekintik diagnosztikus értékűnek, a válaszadók 27%-a válaszolta, hogy a vérteszt 100%os, a diagnózishoz elegendő, az eredmény szerint kell kezelni az allergiát. Ez az arány függetlennek mutatkozott attól, hogy a válaszadó allergiás vagy nem allergiás, hogy milyen típusú allergiája van (főleg étel, főleg légúti, vagy más). Érdekes tény viszont, hogy a válaszadók mindössze 7%-a az, aki orvoshoz nem menne, aki a vérteszt eredményét, a kezelést orvostól teljesen függetlenül értékeli és határozza meg. Ez az arány a saját maguk által vértesztet végzőknél picit, nem szignifikáns mértékben magasabb, 11%. Az orvosok ezzel szembeni egybehangzó véleménye, hogy a vérteszt önmagában diagnosztikára, kezelés meghatározására nem alkalmas, annak eredményét minden esetben a klinikai képpel, tünetekkel együtt kell értékelni. Allergiavizsgálat klinikusi szemszögből A Szakmai nap második előadását prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpontban szakorvosa, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai immunológia és allergológia Tagozatának tagozatvezetője tartotta. Előadása elején felhívta a figyelmet a fentebb ismertetett piackutatásra, kiemelten arra a jelenségre, hogy ma már a páciensek harmada saját kezébe veszi az allergia diagnosztikát, 7%-a pedig a kezelést is orvos nélkül oldja meg. Prof. Nékám Kristóf előadásában elmondta, hogy az allergia diagnózisa és kezelése minden esetben klinikai irányvezetésű. Elsődlegesen a klinikai tünetek számítanak, melyek alapján a diagnózist a vizsgálati eredményekkel lehet pontosítani, a legmegfelelőbb kezelést meghatározni. Klinikusi oldalon legkönnyebb a diagnosztika és kezelés, ha pozitív klinikai képhez – tünetekhez –, azt megerősítő pozitív vizsgálati eredmény társul. Hasonlóan könnyű a feladat, ha tünetnélküliséghez negatív vizsgálati eredmény jön. Az egyszerű esetek mellett azonban számtalanszor fordul elő, hogy pozitív klinikai kép – tehát meglévő tünetek – mellett a vizsgálat nem utat ki semmi, vagy éppen fordítva, pozitív vizsgálati eredmény mellett nincsenek klinikai tünetek. Az első esetben – pozitív tünetek, negatív vizsgálat – a kivizsgálás kiterjesztése megoldást hozhat, így pl. más allergének tesztelése, más allergiateszt használata, molekuláris allergiavizsgálat használata, magas specifikus IgG szint kizárása, autoimmun betegségek kizárása, C1 észteráz inhibitor hiány – HANO kizárása, hisztamin intolerancia – DAO hiány kizárása. A második esetben – negatív tünetek, pozitív vizsgálati eredmény – felmerülhet aspecifikus ellenanyagkötődés, szénhidrát oldalláncok kötődése, tünetmentes szenzitizáció megléte, perzisztáló magas specifikus IgE szint, Th2 limfociták túlsúlya. Vérteszt labororvosi szemszögből A Szakmai nap harmadik előadását dr. Király Viktória Anna az orvosi laboratóriumi diagnosztika és laboratóriumi hematológia és immunológia szakorvosa tartotta. Előadásában részletesen bemutatta az ellenanyag (IgE és IgG) kimutatásán alapuló labordiagnosztikai vizsgálatokat. Az ellenanyag kimutatásán alapuló labortesztek rétegzéses módszerrel történnek. Ezen módszerben az allergént, amit a kimutatandó ellenanyag felismer, egy szilárd fázishoz köti a gyártó. A páciens véréből kinyert szérumot erre az allergéneket hordozó szilárd fázisra juttatják rá, ahol – amennyiben a szérumban ellenanyagok vannak – a páciens ellenanyagai hozzákötődnek a felvitt allergénhez. Az allergénhez kötődött ellenanyagot előzetesen színreakcióra képessé tett ellenanyag ellenes ellenanyaggal ismertetik fel, melyet a színreakció kiváltása követ. Maga az allergén lehet természetes allergén kivonat, tisztított natív allergén, rekombináns allergén vagy az előbbiek keveréke. A labordiagnosztika standardizálása a fentiek alapján viszonylag összetett. Az allergén kivonatok összetétele, illetve az alkotók mennyisége sem egyezik gyártóról gyártóra, sőt egy gyártón belül is eltérés lehet az egyes gyártási tételek között. Az allergének szilárd fázishoz rögzítése során az allergénben konformáció változás következhet be – pl. az ellenanyaggal reagáló rész „becsomagolódhat”, így az ellenanyag akkor sem tud bekötni, ha a páciens vérében az jelen is van. A bizonytalanságokat a gyártók szigorú belső vizsgálatokkal, ellenőrzésekkel csökkentik. A laborvizsgálati eredmények és a klinikum között lehetnek „eltérések”. Egyik esetben a pozitív laboreredményhez nem társul klinikai tünet. Ennek magyarázata lehet – többek között –, hogy a páciens ellenanyaga nem csak azon allergénhez képes kötődni, ami ellen termelődött, hanem aspecifikus kötődésekkel számos más, hasonló allergénekhez is kötődni képes, így vérteszt eredménye egy „mindenre” allergiás képet ad. Fordított eset, amikor az allergia szerű tünetekkel jelentkező betegnél teljesen negatív lesz a teszt, ilyenkor nem allergia, hanem számos más betegség is állhat a tünetek hátterében. Dr. Király Viktória Anna összefoglalóan elmondta, hogy a diagnosztikai tesztek sajátosságai miatt a laborteszt eredménye – amellett, hogy ma a laborvizsgálatok modern eljárásokkal, igen biztos eredményt adnak – mindig a klinikai képpel összehasonlítva értékelhető, a kapott eredmények közül mind pozitivitás mind negativitás esetén az allergológus klinikus szakorvos „elfogadhat” illetve „elvethet” egyes elemeket. A Budai Allergiaközpont „Vértesztek helye az allergia diagnosztikájában” című szakmai napján a jelen lévő szakorvosok megállapították, hogy a páciensek harmada már saját maga végezteti el az allergia vértesztet 7%-a pedig orvos nélkül diagnosztizálja és kezeli az allergia vérteszt az allergia folyamatának összetettsége és a technika bizonytalanságok miatt szakmailag nem alkalmas szűrővizsgálatnak nem az elsőként választandó teszt nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot Az in vitro allergia diagnosztika (vértesztek) mindig a tesztek sajátosságainak figyelembe vételével és a beteg kórtörténetével, klinikai tüneteivel együtt értékelendő. A gyógyítás hatékonysága és a páciensek biztonsága érdekében erre minden fórumon fel kell hívni a laikusok és szakemberek, döntéshozók és szabályozók figyelmét, szoros együttműködést kell kialakítani orvos-gyógyszerész-páciens-döntéshozók között. Forrás: Budai Allergiaközpont
