A potencianövelő hernyógomba

A gomba, amely a Himalája vidékén indiai részén tenyészik, hernyókat támad meg. A helybéliek kija dzsarinak nevezik, Tibetben jarsagumba a neve, a világ más részein pedig Cordycep Sinensis, kínai hernyógomba néven ismerik. A gomba mumifikálja áldozatát, és a döglött hernyó fejéből nő ki. Ahogy a hó elolvad, májusban vagy júniusban bújik ki a föld alól.

Kínában afrodiziákumnak tartják, és sportolók is használják teljesítménynövelő szerként. Az indiai falvakban azonban bevételi forrás: az utóbbi öt évben kezdték el módszeresen gyűjteni, hogy helyi kereskedőknek adják tovább, akiktől delhi kollégáikhoz, majd tőlük Nepálba és Kínába kerül.

Magas hegyi hómezőkön kutatva

Helyben, a faluban eladva egy gomba 150 rúpiát (mintegy 700 forintot) ér, többet, mint egy kétkezi munkás egy napi bére. Vannak, akik egyetlen napon negyvenet is össze tudnak szedni, úgyhogy a hernyógomba egyfajta himalájai aranylázhoz hasonlítható.

A BBC News Magazine munkatársa több hónapot töltött a Himalája indiai részén, hogy tanulmányozza a társadalmi jellegű változásokat. Egy Bemni nevű, 3000 méter magasan fekvő, a tibeti határhoz közeli faluban lakott, és miközben igyekezett megérteni a falu változó gazdaságát, interjúiban sűrűn felbukkant a hernyógomba.

Hernyógomba után kutatnak a helyiek

Egyik beszélgetőtársa, a 24 éves Prem Szingh például május első két hetét a magas hegyi hómezőkön töltötte hernyógomba után kutatva. Egyedül ment, kellő mennyiségű élelmet vitt magával, útközben egy barlangban húzta meg magát, és végül ötezer méteres magasságban ütött tábort. Az első három napban semmit se talált, de aztán ráköszönt a szerencse. Kétszáz gombával tért vissza Bemnibe, és a keresetéből új házat, tekintélyes emeletes épületet fog építeni.

A hernyógomba, és a pénz, amit keresni lehet vele, nagy újdonság Bemni számára. A fiatalemberek nemzedékeken keresztül elhagyták a falut, és a síkságon lévő városokban próbáltak meg boldogulni, pénzt keresni. Szállodákban dolgoztak, katonának álltak vagy a városi Indiában rohamosan erősödő szolgáltató szektorban helyezkedtek el.

A hernyógomba most változtatott ezen. Azóta, hogy a falusiak 2007-ben tudomást szereztek róla, a települést elhagyók tömegei nem nagyvárosokba, hanem magas hegyi legelőkre tartanak. A korábban csak kecskepásztorok látogatta legelőket manapság kisebb sátortáborok pöttyözik. “Miért menjek Delhibe szállodában dolgozni, amikor két hét alatt annyit kereshetek, mint ott két év alatt?” – fogalmazott Prem.

Megéri a kockázatokat

A gombagyűjtésnek azonban vannak árnyoldalai is. Sok falusi üres kézzel tér vissza a magasban eltöltött hetek után, számosan meg is betegszenek a nagy hidegben, a csontig hatoló, tüdőt megfájdító szélben. Van, aki hóvakságot szerez, tönkremennek az ízületei és légzési problémái támadnak.

Nemrég egy embernek a halálát okozta a nagy magasság. Egy másik jéghasadékba zuhant, ahonnan csak 13 nappal később mentették ki. A jégfalról csöpögő vizet itta, úgy maradt életben, és folytatja a gombászást.

Törvénytelen, ha árulják a gombát

Vannak egyéb kockázatok is. A gomba gyűjtése ugyan nem ütközik törvénybe, az árusítása azonban igen.
Pár évvel ezelőtt egy szélhámos érkezett Bemnibe, és azt mondta a helyieknek, hogy nagyon jó árat fizet az árujukért. Elvitte az összegyűjtött gombát, és azóta senki sem látta. Mivel a hernyógombát a feketepiacon értékesítik, a falusiak panaszt sem tehettek ellene.

Szedni szabad, árulni nem

Egyszer a falubeli fiatalemberek a közeli városban akarták eladni a gombájukat. Valaki azonban értesítette a rendőrséget, úgyhogy az úton őrizetbe őket, és elvették az összes gombájukat. El lehet képzelni, hogy milyen szomorúan tértek haza. Több hét munkája veszett árba, a rendőrök pedig egész biztosan túladtak az elkobzott gombán.

A helybéliek azonban hajlandóak vállalni ezeket a kockázatokat. Mint Prem Szingh fogalmazott: “Van kockázatos munka és van biztos munka. A kira dzsari kockázatos, a helyi kétkezi munka jelenti a biztosat.”

Egyelőre a “Viagra“ Indiában termő változata megéri, hogy kockáztassanak érte.