Termékenységi kezelés – befolyásolhatja a gyermek növekedését?

Rövid távon lehet hatása

Azon gyermekek növekedése, akiknek születését termékenységi kezelés segítette elő, kezdetben eltér a természetes úton fogantakétól. Idővel felzárkóznak azonban – állapította meg egy új tanulmány.

Úgy tűnik, eltér azon gyermekek kezdeti növekedése a természetes úton fogantakétól, akiknek megszületését termékenységi kezelés tette lehetővé. Erre egy új tanulmány mutatott rá, hozzátéve, hogy a szóban forgó csemeték később behozzák társaikat. A kutatók számára nem újdonság, hogy az in vitro megtermékenyítés és az ún. „asszisztált reprodukciós technológia” (ART) egyéb formái régóta összefüggésbe hozható az alacsonyabb születési súllyal, ám az nem volt világos, mennyi ideig húzódik a növekedésbeli különbség.

Ennek kiderítésére norvég kutatók közel 80 ezer természetesen és több mint 1700 termékenységi kezeléssel fogant gyermek adatait elemezték – növekedésüket és fejlődésüket 7 éves korukig követték nyomon. Csaknem 5.300 természetes úton fogant csemete esetében volt jellemző, hogy a szülők több mint 1 évig próbálkoztak, amíg a nő terhes lett. A termékenységi kezelés esetében 1.073 gyermek született friss és 179 fagyasztott embrióból.

A kezeléssel világra jöttek körében átlagosan 3,49 kiló volt a születési súly és 48,26 cm a hossz, míg a természetesen fogantaknál 3,58 kiló és majdnem 50 centiméter a hossz – írták a kutatók a Human Reproduction szaklapban.

Fotó: 123rf.com

A termékenységi kezeléssel világra segített gyermekek életük első 18 hónapjában gyorsabban növekedtek. Egy év után kissé hosszabbak és súlyosabbak voltak, mint természetesen fogant társaik – a különbség 7 éves korig folytatódott. Azok a gyermekek, akik hosszú idő után fogantak meg természetes úton, szintén kisebb súllyal jöttek a világra, de nem annyira, mint a termékenységi kezeléssel születettek. Növekedésük hasonló volt az utóbbi csoportba tartozókéhoz – hívták fel a figyelmet a kutatók.

Összehasonlítva őket a természetes úton fogant gyerekekkel, a termékenységi kezeléssel és friss embrióból érkezettek kisebbek voltak, s azok, akik fagyasztott embrióból jöttek a világra, méretüket tekintve hasonlóak voltak. A szakemberek több mint 544 ezer 17 éves, Norvégiában katonai szolgálatra felmért gyermek adatait is elemezték. Alig volt különbség a kezeléssel születettek és a természetes fogantatásúak között, ahogyan a fagyasztott vagy friss embriók tekintetében sem volt számottevő eltérés.

„Megnyugtató a tény, hogy 17 éves korban már nem figyelhetők meg különbségek a termékenységi kezeléssel és természetes úton született utódok között testmagasságban, testsúlyban vagy testtömeg-index tekintetében” – mondta el Maria Magnus, az Oslo-i Norvég Közegészségügyi Intézet Termékenységi és Egészségügyi Központjának munkatársa, a tanulmány szerzője.

Vizsgálatuk az első, mely egyértelmű különbségeket mutat a friss és fagyasztott embrióból született gyermekek közötti növekedési mintákban is, egészen az iskoláskorig. A szakember megjegyezte: további tanulmányokra és hosszabb nyomon követésre is szükség van ugyanakkor annak feltérképezésére, vajon a korai eltérések később befolyásolhatják-e a gyermekek egészségét.