Milyen szagú a tanterem? Ezen múlhat az 1-es vagy az 5-ös

Hogyan növelhetnénk tanulási teljesítményünket? Megfordult már a fejünkben? Vizsgaidőszakban, vagy amikor munka mellett tanulnunk, ez különösen hasznos lenne!

A kérdés talán furcsán fog hangzani: milyen volt az iskolánk illata? No és környezet? Zajos volt vagy békés? Ez nem tűnhet túl fontosnak, ám egy egyre szélesebb körben végzett tanulmány kimutatta, hogy az illatok, a zajok egy adott környezetben befolyásolják a teljesítményt, a tanulást, a kreativitást.

Sőt! Egyes tanárok már azzal próbálkoznak, hogy bizonyos illatokat pumpálnak a levegőbe, hogy lássák, valóban javul-e a diákok teljesítménye, lehet-e emelni ezzel az osztályzatokat. Vajon van ebben valami? És ha igen, milyen következményei lennének, ha mindenki alkalmazná?

Néhány jól megalapozott kutatás azt sugallja: bizonyos zajok rossz hatással vannak a tanulásra. Az elmúlt 15 évben számos tanulmány igazolta, hogy a repülőterek és főbb repülési útvonalak közelében élő gyermekek elmaradnak társaikhoz képest a tanulásban.

Ugyanakkor az általános zajoknak is lehet ilyen káros hatása. A London South Bank University és az Institute of Education kutatói, Bridget Shield és Julie Dockrell tanulmányaik során mesterségesen állítottak elő különféle hangokat – szirénazajt, a forgalom zaját, de maguk a gyerekek által generált zajok is szerepeltek a listán -, majd ezeket játszották a háttérben, miközben gyermekeknek kognitív feladatokat kellett megoldaniuk. Ismét jelentkezett a zajok negatív hatása.

A kutatók szerint minden arra utal, hogy a zajnak káros hatása van a teljesítményre, úgy általában a tanulásra, a számolásra, olvasásra, írásra, helyesírásra is. Különösen a speciális nevelést igénylő gyerekekre voltak a zajok rossz hatással. A gügyögés például kifejezetten zavaró volt az osztályteremben. Az egyterű tantermek különösen károsak lehetnek tehát, mert az embereket abszolút zavarja a beszéd a teljesítményben, főleg, ha érthető számukra, de nincsenek bevonva a beszélgetésbe – és ugyebár az egyterű irodák nagyon is gyakoriak!

Ravi Mehta kutató az Illinois állambeli College of Business-ből az emberek kreativitását vizsgálta, miközben egy lejátszóról kávézó hangjait hallhatták, fecsegést, illetve egy építkezés hangjait, a munkagépek zajával, különböző hangerővel. Érdekes, hogy ha a zajok közepes szinten maradtak, a résztvevők kreatívabbak voltak, mint a nagyon alacsony hangerőn, a nagyon erős zaj azonban kifejezetten zavarta teljesítményüket.

fajdalom

Dr.Nick Perham pszichológus szerint, a Cardiff-i Metropolitan egyetemről, a leginkább zavaróak az állandóan változó hangok. Az általános „zümmögés” nem ilyen, de ha gyakran változik a hang, a hangerő, az káros hatású. Ennek oka valószínűleg, hogy az emberek sem túl izgatottak nem szeretnek lenni, sem az unalmas csendet nem kedvelik. Jó, ha történik valami a háttérben – ez a közepes zajszint elősegíti a teljesítményt. Tehát valamilyen általános „zümmögés”, közepes hangerővel. Egy művészeti osztályban például valamilyen zene mehetne a háttérben, közepes hangerőn.

A zene bevonása a tanórákon egyébként már sok tanárnak megfordult a fejében. A Mozart-effektus is inspirálja őket, vagyis a hit, hogy a zenehallgatás jó hatással van az IQ-ra bizonyos feladatok végzése során. Bár a bizonyítékok valóban a klasszikus zene előnyös hatására utalnak, a kutatók szerint a kellemes zene a hatékonyabb a teljesítményre nézve, mely kissé emeli az ember hangulatát. A lényeg, hogy élvezze is, amit hallgat.

Ugyanakkor az is biztos, hogy a zene nem mindig hasznos a tanulás, a munka során. Próbáljon meg valaki fejben számolni, miközben egy állandóan változó hangokból álló zene megy a háttérben, és ez szinte minden zenetípusra jellemző. A szöveges zenék még nagyobb valószínűséggel zavarják a teljesítményt, így például a szövegértést. A zene- és a feladat típusa is fontos.

Ha tehát egyes iskolák úgy döntenek, fokozzák a tanulási képességet, kiszűrik a zavaró zajokat a tantermekben és pozitív hatásúakra cserélik azokat, körültekintően kell eljárniuk.

Az illatok fontosságát pedig alátámasztja a speciális nevelést igénylő gyermekekkel foglalkozó, londoni Sydenham középiskolában végzett kutatás. Az iskolában a különböző tantárgyakhoz különböző illatokat párosítottak: a matematika grépfrút illatú tanteremben zajlott, a történelmet fodormenta-, a francia órát levendula illata kísérte.

Kevés kutatás bizonygatta eddig, hogy az illatok befolyásolják a teljesítményt, de korábban is érdekes eredmények születtek. 2003-ban Mark Moss pszichológus a Northumbria egyetemről kognitív teszteket végzett alanyokon, akik rozmaring és levendula illatoknak voltak kitéve. Előbbi a memóriára volt jó hatással, a levendula pedig nyugtatónak bizonyult. Sőt, a memória teszteken a levendulát szagolók rosszabbul teljesítettek, reakcióidejük csökkent a figyelmet követelő feladatokban. A rozmaringot érző alanyok jobban teljesítettek mindenben, de ők is viszonylag lassan reagáltak.

Az illatok tehát befolyásolják a memóriát, a tanulást. Ez nem meglepő, tekintve, hogy az agy szaglógumója szorosan kapcsolódik a hippocampushoz, mely a tanulásért felelős. Mark Moss azonban hozzáteszi, hogy a rozmaring illatú teremben kognitív feladatokat végzett alanyoktól vérmintát is vettek – kiderült, vérükben magas az ún. 1,8-cineol vegyület szintje. Korábbi kutatások pedig kimutatták, hogy ez a vegyület növeli a kommunikációt az agysejtek között – így ez megmagyarázza, hogyan is javítja egy illat az agyműködést.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.