A magzat élethez való joga 2011-03-22 Babaváró Megosztás: Tweet A magyarok szerint a magzatnak a fogantatástól fogva joga van az élethez, de elégedett az aktuális törvénnyel. Minden második magyar egyetért azzal, hogy a magzatnak a fogantatástól joga van az élethez, ugyanakkor a többség mégis megfelelőnek tarja a jelenleg hatályos törvényt és egyéni kérdésnek tekinti a terhességmegszakítást – derül ki a Szinapszis Kft. Kutatásából, A kutatás aktualitását a készülő új alkotmány adja, melyben a tervezetek szerint szerepelni fog, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A megkérdezettek 50 százaléka szerint a magzatnak a fogantatás pillanatától kezdve joga van élethez. Minden ötödik magyar gondolja, hogy csupán a terhesség 12. hetétől, illetve szintén ugyanennyien vannak, akik szerint csak a születéstől illeti meg a magzatot az élethez való jog. Ez utóbbi nézőpontot jellemzően az abortuszon már átesettek, a vallást nem gyakorlók, egyedülállóak, a felsőfokú végzettséggel és 151 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők képviselik. Egyéni kérdés az abortusz? A megengedőbb nézetet, miszerint mindenkinek saját döntése, hogy megtartja-e magzatát, illetve akár gazdasági akár családi körülmények megléte esetén indokolt lehet az abortusz, a megkérdezettek csaknem háromnegyede osztja. A mérsékeltek és konzervatívak együttes aránya 28 százalék. Akiknek volt már abortuszuk még ennél is megengedőbbek. Az előbbi számokat erősíti az is, hogy a többség (60%) szerint az abortusz főként egyéni kérdés. Az interjúalanyok csupán 16-15 százaléka gondolja úgy, hogy a terhességmegszakítás erkölcsi, illetve orvosi döntés elsősorban. A megkérdezettek csaknem fele (45%) nem tudja, hogy a terhességmegszakításnak van-e jogi feltétele. Mindössze minden negyedik válaszadó említette, hogy vannak bizonyos szabályok és ezeket többnyire helyesen sorolták fel: a legtöbben a válsághelyzetet, 12 hetes korig fennálló önkéntességet és az orvosi indokot emelték ki. Azt, hogy a terhesség hányadik hetéig végezhető abortusz Magyarországon különösebb indok nélkül, csupán a megkérdezettek alig több mint felet tudta (56%), és – nem meglepő módon – ők jellemzően nők, illetve sokan közülük már abortuszon is átestek. Mennyire értenek egyet a jelenlegi szabályozással? A jelenleg hatályos szabályozásáról – miszerint az anya a magzat 12. hetéig válsághelyzetre hivatkozva gyakorlatilag szabadon dönthet a terhesség megszakításáról – nem alkotott véleményt a megkérdezettek 18 százaléka. A többség (60%) úgy gondolja, hogy az előbbi szabályozás megfelelő mértékű, de 5 százalék azok aránya, akik még ezt a – nemzetközi összehasonlításban liberálisnak számító – törvényt is túl szigorúnak tartják. Túl enyhének a megkérdezettek 17 százaléka gondolja. Ez utóbbi csoportba főként a vallásgyakorlók, sokgyermekes családok, budapestiek és jellemzően azok tartoznak, akik szerint kizárólag orvosi indok magyarázhatja az abortuszt. Bár az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent az abortuszok száma, az Európai Unióhoz képest még mindig nagy az ezer élveszületésre jutó abortuszok száma, a legutóbbi statisztikai adatok szerint (2009) ez a szám közel 450. Arra is kitér a felmérés, hogy ennek az összehasonlításban magas számnak, milyen okokat tulajdonít a magyar lakosság. Miért van ennyi abortusz? Legfőbb indokként a többség a tudatlanságot, illetve tájékozatlanságot emelte ki, az említések negyede kapcsolódott ehhez a témakörhöz. Szintén ekkora az egzisztenciális problémákat hangsúlyozó válaszok aránya is. Minden ötödik említett tényező a felelőtlenségre vonatkozó utalás volt. A biztonságos fogamzásgátlók magas árát főként a nők, az 55 év alattiak és az abortuszon túlesettek emelték ki. Az erkölcsi beállítódásra a vallásos válaszadók „panaszkodtak”, míg az anyagi problémákat az 55 év felettiek, az abortuszon átesettek hangsúlyozták. Arra kérdésre, hogy kinek a feladata a felelősségteljes szexuális élettel, gyermekvállalással illetve a fogamzásgátló módszerekkel és azok helyes használatával kapcsolatos felvilágosítás, legtöbbször a családot (94%) és az államot (82%), mint az iskolai oktatást működtető tényezőt emelték ki. Emellett az állami felvilágosító médiakampányok (39%) és nőgyógyászok (41%) felelősségét említették leggyakrabban. Az állam szerepét kevésbé, a nőgyógyászokét viszont erősebben hangsúlyozták a 35 év alattiak és az abortuszon átesettek. Az állam felelőssége is a túlzottan sok abortusz A terhességmegszakítások magas aránya kapcsán arra is választ kaptunk, hogy mit gondolnak a megkérdezettek az állam felelősségéről. 86 százalékuk szerint az államnak igenis van felelőssége a jelenlegi állapotban. A három legtöbbet emlegetett kritika a szexuális nevelés, a támogatási rendszer elégtelensége, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás hiánya volt. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbben egészségügyi indok miatt vállalkoznának abortuszra (76%), de gyakori említés volt még a bűncselekmény miatt bekövetkezett terhesség (64%) és a nem megfelelő életkor is (53%). Az anyagi problémák jelenléte itt is tetten érhető, a válaszadók 39 százaléka döntene a terhesség megszakítása mellett rossz anyag körülmények esetén. Ennél magasabb ez a szám a férfiak, a 35 év alattiak és az abortuszon átesettek, valamint a vallást nem gyakorlók között. A nők 12 százaléka semmilyen indok miatt nem vetetné el magzatát. A mintában szereplő válaszadók közül egyébként minden harmadik nőnek volt már abortusza. Ennél gyakrabban jellemzően az 55 év felettieknél, és az alacsonyan iskolázottaknál fordul elő nem kívánt terhesség megszakítása. Forrás:
