Ebéd utáni szieszta- Tényleg egészséges? 2021-11-20 Alvás, Blog Megosztás: Tweet A mediterrán népek ismert, és általunk irigyelt szokása a szieszta, vagyis az ebéd utáni pihenés, lehetőleg egy kis szunyókálással egybekötve. A szieszta egészséges? Mindenekelőtt mondjuk ki: ez nem lustaság, hanem velünk született szükséglet, ugyanis a 24 órás napi életciklus közepén, úgy 13 óra körül a legalacsonyabb az energiaszintünk, s pihenési igényünk megnő. Azt valamennyien igazoljuk, akiknek módjuk és lehetőségük volt már kipróbálni, hogy egy ebéd utáni kis alvás valóságos csodaszer! Nem csak az esti ébrenlét idejét hosszabbítja meg, hanem mindenekelőtt a délutáni ténykedéseinkhez szükséges erőt, és közérzetünket is jelentősen javíthatja. A power napping (energia-szundítás) a koncentrációs és kreatív képességeinket, akár 30 százalékkal is javíthatja. A Harvard egyetemen végzett legújabb kutatások szerint a vizsgálatok azt is igazolják, hogy az alvásos szieszta jelentős mértékben elősegíti, hogy a délelőtt megszerzett információk rögzítődjenek az agyban. Néhány éve az egyik nagy hazai cég vezetőjét megmosolyogták, amikor azzal az ötlettel állt elő, hogy szeretné lehetővé tenni a munkatársainak (legalább a vezetőknek, próbaképpen), hogy igénybe vehessék az ebéd utáni kora délutáni, rövid alvást. Meglehetősen nagy ellenállásba ütközött a magyar munkaügyi hatóságok részéről, s természetesen szó sem lehetett erről. Ha mást nem, a gondolatot elültethette, ugyanis azóta itt-ott felvetődik az ötlet, s talán nem is olyan sok idő múlva, komoly megfontolás tárgyát képezheti Magyarországon is az efféle munkanap. Egy biztos: sok időnek kell ahhoz eltelnie, míg megváltozik az a ma még általános szemlélet, hogy az a jó munkaerő, aki rengeteget dolgozik, és minél kevesebbet pihen. Addig is azt tanácsolhatjuk: ha módjuk van ebéd utáni sziesztára, tegyék ezt 13 óra körül, valóban pihentető körülmények között (fény-, és hanginger minimális legyen), kényelmesen, hogy az izmok átvehessék a pihentető alváshoz szükséges testhelyzetet, ami nem feltétlenül vízszintes állapot, de ahhoz közeli. Miért alszunk? Hogyan változik a testi, és szellemi állapotunk az éjszakai pihenés alatt? A kutatások középpontjában az alvás. Ilyen a helyreállító alvás Ami pedig az időtartamát illeti: amerikai kutatások szerint a húszperces alvás sokkal hatásosabb lehet, mint a félórás vagy az ennél hosszabb. Ez azzal magyarázható, hogy sok időt töltenek a mélyalvás állapotában. A saját alvás laboratóriumunkban végzett ébredési megfigyelések igazolják, hogy az a jó ébredés, ami az úgynevezett felszínes szakaszban következik be, vagyis a mélyalvásból való ébredés kifejezetten fáradt, nyűgös, nehézkes tünetekkel jár. Forrás: https://napidoktor.hu/index
