Ilyen a helyreállító alvás

Miért alszunk? Hogyan változik a testi, és szellemi állapotunk az éjszakai pihenés alatt? A kutatások középpontjában az alvás.

Az ideális alvásidő

Valamennyi élőlénynek szüksége van az alvásra. Hogy pontosan milyen változások zajlanak le testben, és lélekben, az hosszú évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, valamint a tudós társadalmat egyaránt. A technika fejlődésével egyre több vizsgálat segít feltárni, mi zajlik le bennünk, miközben békésen szunyókálunk.

Helyreállító alvás

A rendszeres és elegendő alvás hiányában a szervezet nem lenne képes regenerálódni. Az esti pihenés szakaszait vizsgáló kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy az alvás első fázisában megfigyelhető NREM, vagyis az ún. gyors-szemmozgás-nélküli időszakban elsősorban a test fizikai állapotában frissül fel.

Többek között ekkor indul termelődésnek a növekedési hormon, illetve lezajlik a sejtek regenerálódása is. Az ezt követő REM fázis a mentális szükségleteket elégíti ki. A gyors szemmozgás közben az agy aktivitása növekszik, míg a szervezet működése minimálisra vált.

NREM alvás a fejlődő agyért

Fotó: 123rf.com

A kutatások során kiderült, hogy a szemmozgás nélküli szakaszban a neuronok növekedéséért és erősödéért felelős hormonok termelődnek. Az alvás evolúciójának elméleteként számon tartott vizsgálatok rámutattak arra, hogy az alvásigény kielégítése az agyműködés szempontjából kiemelkedően fontos a későbbi életünk során. Emellett a zárt, védett helyre visszahúzódva nem csak a test tudott pihenni, de kevésbé volt kitéve a rá leselkedő veszélyeknek is, hiszen mozdulatlanul és csendben nehezen kiszúrható célpontot jelentett.

Konszolidációs elmélet

Egy másik elmélet szerint az alvás alatt dolgozza fel agyunk az aznap megszerzett információkat. A rendszeres, és nyugodt alvás nélkül nem lenne képes a hosszú távú memóriába kerülni az új tudás. Másrészt az éjszakai szieszta lehetővé teszi, hogy a szervezet felkészüljön a következő nap történéseire. Ismét regenerálódjon a teljes test, beleértve az izmokat, és az agyi tevékenységet is.

Fotó: 123rf.com

Az alvás lélektana

A kutatások mellett a pszichológusok és filozófusok szintén régóta vizsgálják a pihenő ember pszichéjét. Az alvás alatt jelentkező álmok, melyek a REM szakasz során jönnek létre, állnak a vizsgálatok középpontjában. Ezek elemzése ugyancsak nagy múltra tekint vissza. Egyes vélemények szerint a megoldatlan problémák feldolgozásában segítenek, míg mások a mélyben rejlő, elnyomott gondok felszínre töréseként kezelik őket. Az alvás misztikus álomképeit vizsgáló szakemberek külön foglalkoznak a rémálmok jelenségével.

Akár túl sokat, akár túl keveset alszik, egy friss vizsgálat eredményei alapján idős korára valószínűleg memóriazavarai lesznek. A kutatók szerint a szellemi frissesség hosszú távú megőrzését napi 7 óra alvással biztosíthatjuk.

Az alvás véd az időskori memóriazavarok ellen

Ahány ház, annyi szokás

Az alvást vizsgáló megannyi kutatás során egy következtetés egészen biztosan levonható. Mivel valamennyi elmélet és vizsgálat releváns eredményeket hozott a témával kapcsolatban, ezért kijelenthetjük, hogy az alvás oka egy összetett, a szervezet minden területét érintő folyamat. Éppen ezért további kutatásokra, és meglepő eredményekre számíthatunk a következő évtizedekben is.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.