Lisztérzékenység vagy irritábilis bél szindróma?

A tünetek hasonlóak lehetnek

A lisztérzékenység és az irritábilis bél szindróma (IBS) egyaránt hasi görcsöket, gázképződést, puffadást okozhat bizonyos ételek hatására. De hogyan lehet megállapítani, hogy melyik problémáról van szó?

Amikor az ember rendszeresen puffad, fokozott gázképződésre és görcsökre lesz figyelmes, többnyire arra gondol, hogy valamilyen ételre érzékeny, vagy a gyomrával lehet gond. A lisztérzékenység és az irritábilis bél szindróma tünetei igen hasonlóak. Mégsem ugyanaz a két egészségügyi probléma.

Hogyan állapíthatjuk meg, melyikkel küzdünk?

Lisztérzékenység

Lisztérzékenység esetén az immunrendszer az elfogyasztott gluténra reagál, arra a fehérjére, amelyet a búza, árpa vagy a rozs tartalmaz. Zabpehely, kenyér és egyéb gluténtartalmú ételek fogyasztása esetén nagyon rosszul érezhetjük magunkat. A betegség felnőtteket és gyerekeket is érinthet, de az emberek kevesebb mint 1 százaléka szenved tőle.

A tünetek: hasmenés, hasi görcsök, gázképződés, puffadás, súlyvesztés. Van, akinél vérszegénység is jelentkezik, vagyis a szervezet nem termel elég vörösvérsejtet, gyengének, fáradtnak érezzük magunkat. Gyomorégés, savas reflux is fennállhat, ahogyan a viszkető bőr és hólyagok is jellemzőek. Előfordul, hogy a gluténérzékeny ember kezében és lábában zsibbadást tapasztal, ízületi fájdalmak, fejfájás, szájsebek jelentkeznek nála, vagy károsodik a fogzománca.

A lisztérzékenységgel küzdő gyerekeknél gyakori a hányás és hasmenés, illetve az étvágytalanság. Gyomruk kidudorodhat, székletük pedig nagyon rossz szagú. A lisztérzékenység oka máig nem teljesen világos. Bizonyos gének is okozhatják. Van, akinél terhesség után alakul ki, vagy komoly stresszt követően. Fertőzés is kiválthatja.

Hosszútávú következménye, hogy a belek belső oldalát komolyan károsítja, s a test nem lesz képes kellő mértékben felvenni a tápanyagokat. A lisztérzékenység mellett laktóz-intolerancia is kialakulhat – vagyis a tejtermékek okoznak puffadást, fájdalmakat. S így, ha nem jutunk elég D-vitaminhoz, kalciumhoz, csontjaink gyengévé válhatnak. Nőhet a meddőség és a vetélés esélye.

A lisztérzékeny gyermekeknél különösen vigyázni kell, hogy elég tápanyaghoz jussanak a megfelelő csont- és izomfejlődéshez. Lemaradhatnak a többiek mögött. Sajnos, a lisztérzékenység trükkös is lehet: az ezzel küzdők nagyjából 20 százaléka akkor is tapasztal tüneteket, ha elhagyja a glutént. Van, aki irritábilis bél szindrómával is küzd mellette.

Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a vastagbelet érintő rendellenesség, az emberek 10-15 százaléka szenved tőle, akiknek gyengébb és komolyabb tüneteik is lehetnek. Az IBS erős gyomorfájdalmat és puffadást okoz. Székrekedés, hasmenés is előfordulhat, vagy egyszerre a kettő. Az IBS tünetei is étkezés után jelentkeznek. A székletben nyálka figyelhető meg.

A szindrómával küzdő nőknél sokszor a menstruációs ciklus különböző pontjain támad a rendellenesség: gyomorfájdalom és hasmenés jelentkezik nem sokkal a vérzés előtt, illetve annak első napjaiban. Gázképződés és székrekedés is ugyanekkor tapasztalható. Az IBS okait szintén nem ismerik teljesen az orvosok. A probléma ott alakulhat ki, ahogyan az agy jeleket küld a gyomornak az emésztéssel kapcsolatban. A stressz nem okoz IBS-t, de súlyosbíthatja. Az irritábilis bél szindróma nem vált ki hosszútávú egészségügyi gondokat – de nagyon is befolyásolja a mindennapi életet. A tünetek jönnek-mennek. Hogy melyik rendellenességről van szó, azt egyértelműen csak szakorvos tudja megállapítani.

Vérteszttel kideríthető, van-e a vérünkben lisztérzékenységre utaló antitest vagy kevés vas, amely a vérszegénység jele. Endoszkópiával szintén ellenőrizhető, károsodott-e a vékonybél. Biopsziát is alkalmazhat az orvos, hogy a szövetekből mintát vegyen a lisztérzékenység bizonyításához. A csontsűrűség megmérése is árulkodó lehet: megmutatja, milyen mennyiségű ásványi anyag van a csontokban. Az IBS esetén azonban nincs teszt. A tünetek alapján zárja ki az orvos, hogy nem lisztérzékenységről, Crohn-betegségről vagy fekélyes vastagbélgyulladásról van-e szó. Ha egyik sem, akkor IBS. Lisztérzékenység és irritábilis bél szindróma esetén is életmódváltásra van szükség. Legegyszerűbb nem fogyasztani a bajt okozó élelmiszereket, valamint eleget mozogni, hogy az izmokat és csontokat erősítsük. Utóbbi a stresszt is csökkenti.

Lisztérzékenység esetén a búza, árpa, rozs, tönköly, maláta kerülendő – így a sör is. A rizs, zab, kukorica, keményítők – például burgonya – viszont jók. Tejtermék-probléma esetén ne fogyasszunk normál tejtermékeket. Nézzünk meg minden címkét alaposan, hogy ne legyen benne glutén. Komoly bélkárosodás esetén szükség lehet szteroidok alkalmazására a gyulladás csökkentésére – ahogyan a D-vitamin és kalcium kiegészítők is jól jönnek. IBS esetén meg kell figyelni, milyen ételek okoznak gondot. Vezessük naplót pár hétig, így biztosra mehetünk. A székrekedés ellen hashajtót szedhetünk vagy több rostot fogyaszthatunk. Hasmenésre Imodiumot szoktak ajánlani. A hasi görcsök ellen az orvos felírhat gyógyszert. Segíthetnek az IBS tünetein egyes antidepresszánsok is.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php