Allergia: mítosz és valóság 2010-05-21 Allergia Megosztás: Tweet Hazánkban jelenleg a lakosság több, mint 25 százaléka küzd különböző szintű allergiával. A tünetek kezeléséről számos hiedelem kering a köztudatban. A tévhitek eloszlatásában Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa volt segítségünkre. 1. Felnőttként már nem lehetek allergiás Az allergia azonban nem korfüggő, bármely életszakaszban jelentkezhet, sőt a betegek legnagyobb százaléka épp a kamasz, fiatal felnőtt, 20-30 éves korosztály tagjai közt található. 2. Az egészséges életmód véd az allergia ellen Az allergia kialakulásában azonban döntő szerepet játszik az öröklődés. Egy allergiás szülő esetén 30 százalék, ha mindkét szülő allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Az egészséges életmód önmagában sajnos nem jelent garanciát a betegség ellen. Számos, tőlünk független környezeti tényező is előhívhatja a tüneteket: a fokozott stressz, a légszennyezettség, sőt a higiéne hipotézis szerint az allergia kialakulásához hozzájárulhat a túlzott tisztaság is. 3. Az allergia nem súlyos betegség Amíg valaki ?csak? tüsszög és orrfolyástól szenved, könnyen legyinthet az allergiára. A hónapokon át tartó tünetek azonban az életminőséget is negatívan befolyásolják. Az éjszakai orrdugulás miatt a beteg alvása nem pihentető, így napközben is fáradtabb, ingerlékenyebb lehet.A nem megfelelően kontrollált pollenallergia akadályozhatja a szabadban végzett tevékenységeket: a sportolást, kertészkedést, vagy kirándulást. A kezeletlen betegség szövődményeként kialakulhat allergiás asztma, az étel- és rovarcsípés allergiák következtében jelentkező anafilaxiás sokk pedig a beteg életét is veszélyezteti. Az allergiát tehát nem szabad fél vállról vennünk, megfelelő kezelés mellett a beteg életminősége jelentősen javítható, a súlyos szövődmények is elkerülhetők. 4. A rövid szőrű házi kedvenc nem okoz allergiát Számos szőrös, vagy tollas állat képes az arra érzékenyekből allergiás reakciót kiváltani. Az állatok nyálában, vizeletében, ürülékében található fehérjék, a bőrmirigyek váladéka vagy apró, elhalt hámsejtek mind allergizálhatnak. A lakásban tartott állat szőrének hosszúsága tehát inkább csak a takarítás, s nem az allergia megelőzésének szempontjából lényeges szempont. 5. Pollen-allergiára megoldás: a költözés A légúti allergiáktól szenvedő betegek gyakran tapasztalják, hogy a környezetváltozás hatására tüneteik javulnak. Nyaralás alatt, vagy egy másik városban tartózkodva a panaszok valóban csökkenhetnek, de előfordulhat az is, hogy rosszabbodnak. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a pollenek mennyisége az ország egyes területein jelentős eltérést mutat. Mégsem a költözés jelenti a megoldást. Azt gondolnánk, hogy a pollenallergia a vidéken élőket sújtja leginkább. Ez is egy igen gyakori tévhit. Valójában a pollenallergia tünetei sokkal erőteljesebben jelentkeznek a nagyvárosokban élőknél, mivel itt a légszennyezettség hatására az allergén növények okozta tünetek fokozódnak. A költözés tehát nem csak számos kényelmetlenséggel jár, de nem is javít a beteg helyzetén. A leggyakoribb allergén növény, a parlagfű virágzásának idején például a levegőbe jutó pollenek a szél szárnyán akár 100km távolságra is eljutnak.6. Csak a gyógyszerektől remélhetünk javulást Az allergia kezelésére valóban korszerű, hatékony megoldást jelentenek a gyógyszerek. Mit tegyen azonban a beteg, ha valamilyen okból, például várandósság idején nem alkalmazhatja a korábban megszokott készítményeket? Ilyen helyzetekben jelenthet megoldást az autogén tréning, melynek segítségével a beteg saját maga is csökkentheti a tüneteket. A fényterápia is eredményesen alkalmazható gyógyszeres kezelés mellett, vagy akár önmagában is. Azok számára, akik idegenkednek a gyógyszerek szedésétől, vagy tartóst megoldást keresnek a probléma kezelésére, jó választás az immunterápia, mely 3-5 év alatt akár véglegesen megszüntetheti a panaszokat. 7. Allergiásként úgy élhetek, mint bárki más Érdemes azonban néhány javaslatot megfogadnunk annak érdekében, hogy a tüneteket még inkább csökkentsük. Pollenszezonban a száradó ruhákat ne teregessük a szabadba, a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadhatnak. Az utcán, vagy kertben viselt lábbelit hagyjuk a lakáson kívül, így is csökkenthetjük a bejutó pollenek mennyiségét. Az éjszaka is nyugodtabb lehet, ha esténként hajmosással szabadulunk meg a napközben lerakódott pollenektől. A lakás szellőztetését ne a kora reggeli, délelőtti órákban végezzük, a pollenkoncentráció ugyanis 5 és 10 óra közt a legmagasabb. Forrás:
