Hívja a 104-et! A szívinfarktussal nem mindenki jut kórházba 2010-11-13 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet A modernkor civilizációs betegségeinek egyik legfőbb oka a stressz. Ha rendszeresen túlhajtjuk magunkat, a szervezet tartalékai előbb-utóbb kimerülnek. Húzzuk meg a vészféket, még mielőtt eljutnánk idáig. Dr. Rónaszéki Aladár, a Péterfy Sándor utcai kórház kardiológus professzora, valamint dr. Jánosi András, aki ugyanezt a posztot tölti be a Szent János kórházban előadást tartottak a Pallas Páholyban. A ?szívbajok ellen kisasszony szedjen tangót? elmélet megdőlni látszik. Szívbajok ellen, azaz minden rendű és rangú mellkasi fájdalommal legjobb, ha felkeressük orvosunkat. (Ha meggyógyultunk, jöhet a tangó!) Bár a mellkas fájdalmai nem minden esetben a szívtől eredeztethetőek, de ezt érdemes kizárni. A felvezető kérdésekre nem győztek reagálni a szakértők.Hallotta már azt a kifejezést, hogy angina pectoris? Vagy azt, hogy ennek szövődményeiben (szívelégtelenség, szívinfarktus) hal meg ma Magyarországon minden negyedik ember? Igaz, hogy sokkal gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, de a baj itt van velünk. Gondolt már arra, hogy a diagnózist követően 5 éven belül a betegek fele nem éli túl az infarktust? Ha nem, itt az ideje, hogy foglalkozzon a szívével. ?Az iszkémiás szívbetegeknél a szívizom véráteresztési zavara áll fenn, csökken az oxigén. A közhiedelemmel ellentétben a szívelégtelenség nem előszobája az infarktusnak, hanem inkább utána lép fel. Persze mindez nagyon is függ az infarktus nagyságától. Míg az 50-60-as években egy sima belgyógyászati osztályra utalták be a betegeket, ma már ennél sokkal jobb a helyzet. Ma ott tartunk, hogy ha 12 órán belül eljut a beteg a szakorvoshoz, akkor a halálozási arány nagyban lecsökken. Sajnos, a szívelégtelenségben lévő ember életkilátása megegyezik a daganatos betegekével. Ha mindenki optimális kezelést kap, attól persze javulnak a kilátásai, de még mindig nem annyira, mint ahogy szeretnénk.?Dr. János András véleménye szerint a szívinfarktusnak bizony vannak előjelei. A legfontosabbnak az, hogy a beteg ne hezitáljon, de sokáig várjon, mert a mentők hívásának (104!) elhúzódása túl sok időt is igénybe vehet. Ilyen előjelek, ha a szegycsont mögött erős fizikai fájdalom jelentkezik, mely légszomjjal, izzadással párosul. A tüneteket emocionális és fizikai megterhelés is kiválthatja. Ugyanakkor az is tény, hogy az infarktusok 60 százalékánál nincsenek tünetek! Mint minden betegségnek ennek is vannak rizikófaktorai. Ilyen a magas vérnyomás, az elhízás, a cigaretta és a cukorbaj. Ja és a stressz! Ezzel kellett volna kezdenem. Hogy lehet stressz-mentesen élni? Rónaszéki doktor amikor beszélget felgyógyult betegekkel, derül ki sok minden. Az életmód-váltás fontosságát hangsúlyozza ilyen esetekben náluk. De amikor odaér, hogy a stresszt kiválthatja az anyagi biztonság hiánya, akkor nehéz okosnak lenni. ?Magyarországon élni jó, de önmagában rizikófaktor!? (Nagy derültség!) Nem könnyű, de meg kell próbálnia minden betegnek, hogy a problémáit el kell engedje!Milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre? Rónaszéki doktor csoportokra osztotta a lehetőségeket: az érben lerakodott meszesedést leállítókra, a bétablokkolókra, a nitrátokra, a vérlemezkék összecsapódását akadályozókra, a metabolikus pirulákra, a kálcium csatorna blokkolókra. Valamennyien egyetértettek abban, hogy jó lenne egy olyan rendelő, ahol azt lehetne vizsgálni, hogy vajon egészséges vagyok-e? Bár, Jánosi doktor szerint: ?Nincs egészséges ember, csak olyan, akit rosszul vizsgáltak ki!? Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a XXI. században a stressznek vannak a legkomolyabb egészségkárosító hatásai. Ez a depresszió és a szívinfarktus kialakulásának legfőbb oka. Az állandó stressz gyorsítja az érelmeszesedést, megnöveli a vérzsír szintjét és felpörgeti a gyulladást okozó hormonok termelődését. Megzavarja az egészséges és pihentető alvást, ezzel gyengíti az immunrendszert, sokkal fogékonyabbá tesz a betegségekre. Bárkit elérhet: háziasszonyt, politikust, menedzsert és azokat, akikben túl nagy a megfelelési vágy. Forrás: