Akiknek nem olyan boldog ez az ünnep..

Ha egyedül vagy a fenyőfa alatt, akkor gyakoribb a karácsonyi önpusztítás.

A karácsony a szeretet ünnepe – De mi a helyzet, ha valaki úgy érzi, őt már senki sem szereti? Magányosan veszi meg a fenyőfát, a bevásárlóközpontokban egyedül bolyong és pánikszerű hangulatba kerül az ünnep közeledtével. A december sajnos nemcsak a boldog ünnepvárás időszaka – Sok magányos, reményvesztett, elkeseredett ember éli meg a karácsonyt szomorúsága tetőpontjaként, és kísérel meg öngyilkosságot.

Az ünnepek közeledtével az egyébként is depresszióra hajlamos emberek hangulatát még kevésbé lehet feldobni. Ilyenkor még azok is jobban nekikeseredhetnek, akikre ez az év többi hónapjában nem jellemző. Híres embert is találunk, aki éppen karácsonykor követett el öngyilkosságot – mindössze 40 évesen. Domján Editnek hívták.

A lázas készülődés és ajándékvásárlás idején, amikor az utcák díszbe öltöznek, csillog-villog az összes kirakat és forraltbor illata tölti meg a karácsonyi vásárokat, vannak, akik legszívesebben otthon lekuporodnak egy sarokba, és szeretnének már túllenni az egészen. Különösen a szentestén, amikor ideális esetben összegyűlik a család…

A december, de különösen karácsony környékén jelentkező depressziós időszakot “karácsonyi zavarnak” nevezik a szakemberek – vitatott téma, hogy ilyenkor valóban többen döntenek-e úgy, hogy véget vetnek életüknek, de annyi bizonyos, hogy kétszer annyi a telefonos lelkisegély szolgálatokat tárcsázók száma.

Szakemberek szerint ez a szentestét megelőző napokban, majd pedig a karácsonyt követő pár napban a legjellemzőbb. Előbbit az indokolja, hogy sokan kénytelenek egyedül tölteni a szeretet ünnepét. A tévéműsorok ezen nem sokat segítenek, hiszen ha belegondolunk, az ünnepekkor látható filmek is főleg ? ideális és vidám – családokról és családoknak szólnak…

Ha az egyedülálló embert vendégségbe hívják, az enyhíthet a magányán – persze csak ha nem azért hívják, mert megsajnálták. És ezt érzékelheti is. Az sem túl jó megoldás – bár akár jól is elsülhet – ha karácsony közeledtével villámgyors randizásba kezd valaki, hogy ne kelljen egyedül töltenie az ünnepeket.

Ha valaki mást, vagy a lehetőségekhez képest túl sokat várt a karácsonyi családi összejöveteltől, ám az nem ennek megfelelően sikerült – vagy ami még rosszabb, valami balul ütött ki – ugyancsak ok az elkeseredettségre. Ilyen esetben is sokan nyúlnak a lelkisegély-szolgálat telefonszáma után.Különösen azokban tör fel újult erővel a szomorúság és magára hagyatottság érzése, akik valakijüket elveszítették – de elég hozzá egy szakítás, vagy az egykor boldog, ma már szétszakadt család emléke. Az ember rágódni kezd azon, mennyiben hibás abban, hogy egyedül kell töltenie a szentestét ? és persze vannak, akik teljesen önhibájukon kívül kerülnek ebbe a helyzetbe.

Manapság az elkeseredettség érzését az is fokozhatja, hogy míg régen sokkal jobban élt a karácsony vallásos jelentősége, ma ez sokak életében kevésbé, vagy egyáltalán nem játszik szerepet. Ma a karácsony egyre inkább az ajándékozásról, a fogyasztásról szól.

Sokan a legdrágább meglepetéseket sem sajnálják családtagjaiktól, barátaiktól, mellette azonban elfelejtenek valóban törődni velük, szeretni őket – pedig erre sokkal nagyobb szükségük lenne. Vannak, akik – hiába van családjuk és barátaik -, mellettük is egyedül érzik magukat.

A depresszióban szenvedő ember nem fogja elsőre és egyszerűen elismerni, hogy problémája van és segítségre szorul. Tanácsokkal ellátni és azzal biztatgatni, hogy minden rendbe jön, nemigazán megoldás. Legegyszerűbben úgy segíthetünk rajta, ha leültetjük és végighallgatjuk őt – megpróbáljuk átérezni a gondjait és az ő szemszögéből látni azokat. Nagyon sok esetben már egy kis beszélgetés is segít, a tény, hogy jelen vagyunk és odafigyelünk rá.

Ha magányos embereket – akár a szomszéd idős nénit – szeretnénk bevonni az ünneplésbe, fontos, hogy ne úgy érezze, sajnálatból tesszük: kérjünk inkább segítséget tőle, akár a menü elkészítését illetően. Tippeket, tanácsokat, hiszen ő otthonosan mozog a sütés-főzésben…aztán meghívhatjuk a következő napra is.Ha elsőre elutasítóak velünk, gyakran csak azért van, mert félnek. Örömmel igent mondanának a meghívásra, de magányukban és elkeseredettségükben úgy érzik, ez nem helyes.Azt azonban, aki valóban nem szeretne emberek közé menni, ne erőltessük – hiszen valószínűleg ott sem lenne neki jobb. Inkább igyekezzünk vele bizalmi kapcsolatot kialakítani és akár szakembert is ajánlhatunk neki, aki segít a lelki gondjai megoldásában.

Aki egyedül érzi magát az ünnepek előtt, és szeretne társaságot – miért ne mehetne emberek közé? Ha hívják valahová, bátran menjen el – akár jó hangulatú este is kerekedhet a dologból. De beülhet egy templomba is, karácsonyi dalokat énekelni, akkor is, ha nem vallásos.Miért ne hívhatna meg magához néhány embert? Akár a szintén magányosan élő szomszédot vagy barátokat – nem kell eltitkolni, ha az ember társaságra vágyik.

Ha úgy érzi, nincs kit megajándékoznia – biztosan lehet találni valakit. Lehet az a házikedvence is. Szeressük és becsüljük magunkat annyira, hogy meglepjük magunkat egy kis ajándékkal, vagy finom süteménnyel. Legalább a szeretet ünnepén!

Forrás: