Ezen a napon fedezte fel 1903-ban dr. Harry Plotz a tífusz elleni vakcinát 2010-04-15 Kórkép Megosztás: Tweet A hastífusz és a paratífusz tünetei több héttel a megfertőződés után – azaz sokaknál hazatérés után – jelentkeznek. A betegség ellen létezik védőoltás. Az enterális láz egy gyomor-bélrendszeri fertőzésből kiinduló, ám a szervezet egészét érintő súlyos betegség. Kórokozói a Salmonella typhi (hastífusz), illetve a Salmonella paratyphi A, B és C baktériumok (paratífusz). A paratífusz esetek általában enyhébb lefolyásúak. A betegség számos fejlődő országban előfordul, hazánkban évente mindössze néhány – általában külföldről behurcolt – eset fordul elő. A kórokozók kizárólag embereket betegítenek meg, tehát a fertőzés forrása is minden esetben egy kórokozót ürítő ember. A fertőződés a kórokozóval szennyezett itallal vagy élelmiszerrel történhet. A baktériumok a vékonybél speciális sejtjein (M-sejtek) keresztül jutnak a bélfalba, ahol megfertőzik a nagy falósejteket (makrofágok), de nem pusztítják el azokat. A megfertőzött makrofágok szállítják a kórokozókat a szervezet többi szövetéhez, leggyakrabban a májban, a lépben, a vesében és a csontvelőben telepszenek meg. Ezen szervek speciális falósejtjeiben (főként a máj Kupffer-sejtjeiben) intenzív szaporodásnak indulnak a baktériumok, és időszakosan a vérbe kerülnek.A betegség tünetei A betegség tünetei kb. két héttel a fertőződés után kezdődnek, fejfájás, fokozatosan emelkedő láz, és a láz emelkedését nem követő szívfrekvencia-fokozódás jellemzőek, a máj és a lép megnagyobbodnak. Annak ellenére, hogy a fertőzés a gyomor-bélrenszert érinti, a hasmenés nem jellemző tünet. A láz olyan magasra felszökhet, hogy a beteg tudata elhomályosul, ködös, réveteg állapot jöhet létre. A bőrön vöröses-rózsaszínes elváltozások alakulhatnak ki. A bélrendszer ún. Peyer-plakkjaiban elszaporodva a kórokozók a hastífusz egyik rettegett szövődményét, a belek átfúródását okozhatják. Az enterális láz kezelésében penicillin-származékokat (ampicillin), trimethoprim-sulfamethoxazol, ceftriaxon, illetve ciprofloxacin nevű antibiotikumok közül választanak, az adott megbetegedést okozó baktérium antibiotikum-érzékenységének megfelelően. A veszélyeztetettek számára létezik védőoltás. Hazánkban a megbetegedést, és annak megszűntét is jelenteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ). A beteget akkor tekintik gyógyultnak, amennyiben az antibiotikummal végzett kúra utáni 5., 6. és 7. napon vett széklet-, és vizeletmintából sem lehet a kórokozót kimutatni. Forrás:
