Az antidepresszánsok rabjai 2010-10-07 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet Az antidepresszánsok egyeseknél csak részlegesen hatnak, és emiatt kell váltani, a receptorszám változás minden esetben megtörténik mindenkinél. Hozzászokás Én lassan hozzászokom ahhoz, hogy újra ősz van, lassan tél, és tudomásul veszem. Egyszer majd ahhoz is hozzá kell szoknom, hogy szemüveget kell majd használnom. Ahhoz már hozzászoktam, hogy a szomszéd minden reggel 7-kor viszi le a kutyáját, és mindig becsapja az ajtót…. Ön is hozzászokott már sok hasonló dologhoz, ami egy idő után nem jelent problémát stb. TEHÁT: a hozzászokás azt jelenti, hogy bizonyos dolgokat tolerál, megszokja az ember, és egy idő után nem jelent számára problémát annak elfogadása. Talán ezekből a példákból is latja, hogy a HOZZÁSZOKÁS szó a gyógyszerek (vagy más dolgok kapcsán nem jó szó). A szemüveggel jól látok, a szomszéd már nem zavar, az ősz jelenléte sok esetben szép és jó és nem zavar. Egyes antidepresszánsok például okozhatnak mellékhatásokat, mint lazább széklet, vagy fokozottabb izzadás, melyek, ha a gyógyszer kifejti a hatását, és tünetmentesít avagy meggyógyít, MEGSZOKHATÓAK, tolerálhatóak. Tolerancia Sok gyógyszer és kábítószer (ide sorolható az alkohol és dohányzás is) rendelkezik egy úgynevezett függőségi-potenciállal vagy tolerancia küszöbbel.Mit jelent ez? Vannak emberek, akiknek a családjában előfordulnak alkoholisták, drogosok a rokonok, felmenőik között. Ezen embereknek nagyobb esélye van az alkoholizmusra vagy drogfüggőség esetleges kialakulására, ha netán elkezdenének szert használni. Miért van ez így? Az agyban van egy úgynevezett “jutalomközpont”, ami leginkább az u.n. Dopamin receptoron ható dopamin hatása alatt áll, vagy ez befolyásolja. Az étel, a szex mind-mind jutalmazó oromforrások az ember számára, amik jóérzetet alakítanak ki, örömöt okoznak. Ezt eme központon, ezen agyi ingerületátvivőn keresztül érik el. Sok esetben részt vesz még ebben az ópiátrendszer is az agyban, mivel ópiátreceptorok is vannak az agyunkban, sőt úgynevezett endogén (belső, a szervezet által termelt) ópiátok is, melyek ilyenkor, amikor finomat eszünk, vagy szexelünk, de még amikor egy jót sportolunk, felszabadulnak és jutalmazzák az agyat, együtt a dopaminnal. HA külső anyagot (drog, alkohol, cigaretta) viszünk be a szervezetünkbe, vagy használunk, akkor a jutalomközpontunkat sokkal több ilyen “örömöt” okozó molekulával látjuk el, úgy, hogy az alkohol, illetve drogok stimuláljak a dopamin, endogén ópiátok felszabadulását az agyban, jóval erősebben, mint az eves, szex stb. Ha az agyunkban van ebben a rendszerben egy genetikai sérülékenység, fogékonyság arra, hogy a normál egyensúly felboruljon, akkor ez a rendszer kibillen az egyensúlyból, és az egyen inkább elkezd használni külső anyagokat, általában azért, mert a “jutalom”központja megérezte a jóval nagyobb külső ingerek okozta ÖRÖM “izét”. Mivel van egy sérülékenység, mondjuk pl. receptorszáma kevesebb vagy másképp néz ki, vagy az anyagok rövidebb ideig kötődnek hozzájuk, így arra “késztetik” az embert, hogy használjon még több és több alkoholt, drogot stb.Miért? Azért, hogy a rosszul működő rendszert folyamatosan stimuláljak. Egy idő után azonban, mivel a rendszer egyensúlya felborult, és már eleve sem működött megfelelően, így több és több anyagra lesz szüksége az agynak azért, hogy ugyanazt a hatást elérje az anyaggal: magyarul KIALAKUL a tolerancia a szer iránt. Már nem okoz ÖRÖMÖT, hanem csak a normál működéshez kell bevinni az alkoholt, drogot stb. Egy idő után újra nagyobb mennyiségre lesz szükség és így tovább. Vannak bizonyos gyógyszerek (általában a nyugtatók, altatók tartoznak ide), amelyek hasonló TOLERANCIA küszöb emelkedést okozhatnak, leginkább olyanoknál, akiknél a már korábban leirt fogékonyság megvan a FÜGGŐSÉG kialakulására. Így ez az egyén kénytelen több és több nyugtatót szedni azért, hogy ugyanazt a hatást elérje, annak ellenére, hogy pl. a szorongásszintje nem változott, ugyanolyan életet él, tehát a külső körülményei nem változtak. Így szépen lassan kialakul nála a TOLERANCIAKÜSZÖB emelkedés miatt a FÜGGŐSÉG. Azt, hogy kinél alakul, alakulhat ez ki, a nyugtató-, altató szedés előtt (feltéve, ha nem áll rendelkezésre adatunk arra vonatkozólag, hogy az illetőnek a családjában előfordult hasonló probléma, vagy neki nem volt korábban alkoholproblémája) nem tudja az orvos. Függőség Amikor már kialakult a szer iránt a függőség, akkor legtöbbször késő. Ez egyeseknél gyorsan, másoknál lassabban megy végbe. A megvonási tünetek akkor jönnek elő, amikor hirtelen megvonjak az illetőtől pl. az alkoholt, vagy drogot, vagy nyugtatót. Ilyen, pl. amikor az alkoholt nagy mennyiségben rendszeresen régóta fogyasztó bekerül egy kórházba valamilyen testi panasz miatt. Ekkor jelentkeznek a megvonási tünetek. Az ANTIDEPRESSZÁNSOK esetében azonban TELJESEN másról van szó. Úgynevezett “down”reguláció jön létre a gyógyszermolekula hatására, azaz az idegsejtek membránján található receptorok mennyisége csökken.DE! Mielőtt elkezdene az illető szedni a gyógyszert egy “up”reguláció megy végbe, azaz a szerencsétlen neuron vagy sejt kénytelen több receptort létrehozni szert, hogy azt a kis mennyiségű neurotranszmittert, pl. szerotonint, ami a sejtek között van, érzékelje. Amikor megérkezik a gyógyszer, elkezd hatni, és elég mennyiségű szerotonin (vagy más anyag) lesz a környezetében, csökkenti a receptorszámát, hiszen túlingerlés fog bekövetkezni. Ezért lehet sokszor az, hogy az orvos sok esetben csökkenti egy idő után a gyógyszer dózisát, hisz kevesebb is elég lehet belőle, ugyanazon hatás eléréséhez. Vannak esetek, amikor azonban a dózist a maximumig vagy esetleg meg feljebb kell emelni. – Az, hogy a gyógyszer elveszti a hatását nem egyértelmű. ? Mit jelent ez? Az illető, aki szedi, több mint valószínűleg nem teljesen “responder”, azaz nem teljesen válaszol jól az adott készítményre, úgymond részlegesen pl. sok tünete megszűnik, de nem minden, és elég magas dózisban is kell emellett szednie a gyógyszert. Ilyen esetben sokszor előfordulhat, hogy gyógyszert kell váltani emiatt, talán azért, mert a szer nem fedte le teljesen a tüneteit, és az idegsejtek valahogy másképp reagáltak, nem úgy ahogy “elvárható lett volna”, vagy nem úgy ahogy elvártuk. Hogy kinél, hogyan következik ez be, azt nem tudjuk. Magyarul, ki az, aki reagál erre vagy arra a készítményre teljesen jól, ki az, aki egyáltalán nem és ki az, akinél részleges javulás áll be, erre egyelőre még nincsenek 100%-os válaszaink. Sok esetben tapasztalat és millió apró dologból lehet az elején sejteni ezeket. Sejteni, és nem 100%-ban tudni. Összefoglalva: Az antidepresszánsok egyeseknél csak részlegesen hatnak, és emiatt kell váltani, a receptorszám változás minden esetben megtörténik mindenkinél. A hozzászokás szó ebben a viszonylatban NEM jó szóhasználat. A függőség az más kategória, és más esetben használjuk. A gyógyszereket meg legtöbbször lassan emeljük fel, és lassan építjük le. Az esetleges MELLÉKHATÁSOK elkerülése vagy megelőzése miatt. Forrás:
