A Tüdő Éve – 2010 2010-08-19 Kórkép Megosztás: Tweet A tüdő három legismertebb és legelterjedtebb megbetegedése az asztma, krónikus tüdőbetegség, tüdőgyulladás. Az asztma népbetegség, hazánkban közel negyed millió asztmás beteget tartanak számon. Évről évre egyre több gyermek szenved asztmától, ellátásuk egyre nagyobb kihívást jelent a szakma és a társadalom számára. A témának további aktualitást ad, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a Tüdő Évének nyilvánította. ?A gyermektüdőgyógyászati szakrendeléseken leggyakrabban előforduló betegség az asztma, mely világszerte a leggyakoribb krónikus megbetegedés. Az asztma kialakulásának hátterében egyrészt genetikai tényezők, másrészt környezetünk városiasodása áll, az előbbi tényezőn nem, az utóbbin csak hosszú távon tudunk változtatni. Az asztmás gyermekeknél vírusfertőzések, egyszerű megfázások, ködös, párás levegő, hosszútávfutás, és egyes allergiát okozó anyagok hatására hörgőszűkület jön létre, emiatt nehezen kapnak levegőt. Szerencsére ez a hörgőszűkület az esetek többségében hörgőtágító gyógyszerek hatására gyorsan csökken, vagy megszűnik.? ? tudjuk meg Dr. Kádár Lászlótól, a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet Gyermekosztályának főorvosától.Az asztmás megbetegedések rendszerint gyógyszerekkel és terápiával jól gyógyíthatóak, a tünetek pedig a gyermekek kétharmadában felnőttkorra megszűnnek, és nem igényelnek további kezelést. ?A megfelelő ellátáshoz olyan speciális készülékekre van szükség, melyekkel csecsemőkortól képesek vagyunk a hörgőtágító gyógyszereket belégzéssel a tüdőbe juttatni, így a hatás perceken belül érezhető. Azoknak a gyerekeknek, akiknek rendszeresen, gyakran ismétlődnek nehézlégzései, vagy súlyos állapotba kerülnek emiatt, tartós gyulladáscsökkentő kezelést állítunk be a tünetek megelőzése céljából.? ? osztja meg tapasztalatait Dr. Kádár László. Az asztma mellett a gége gyulladása következtében kialakuló gégeszűkület – szakmai nevén a krupp – a másik gyakori betegség, amely tünetei a legtöbb szülőt megijeszti, hiszen ilyenkor a gyermek sápadt, ugatva köhög, nagyon hangosan lélegzik és küzd a levegőért. A szakember hozzáteszi: ?A betegség az esetek többségében jóindulatú, hamar lezajló akut megbetegedés, tartós kezelést nem igényel. A gégeszűkület miatt hangos belégzéssel és ugató köhögéssel, gyakran riasztó, hajnalban rohamszerűen fellépő tünetekkel jár. Oka elsősorban légúti vírusfertőzés. Ellátásában a gyermek megnyugtatásán, itatásán, és hideg levegő belélegeztetésén felül szteroid adása, és ? kórházi körülmények között ? epinefrin belélegeztetése áll.?A csecsemők és gyermekek légútjaik jóval szűkebbek, mint egy felnőtté, éppen ezért egy kisebb fajta szűkület is akadályozhatja a kicsiket a megfelelő levegővételben. A súlyos csecsemőkori légúti szűkületben szenvedő betegek ellátása hazánkban intenzív osztályon történik. ?Nem egy gyermek hónapokig, akár évekig viseli a légcsövébe vezetett tubust. Ezeket a beteg gyerekeket szájon át nem lehet táplálni, beszédre képtelenek és családjukkal együtt intenzív osztályhoz kötöttek.? ? mondja Dr. Kádár László. ?Magyarországon az új tbc-s betegek előfordulása az 1950-es évektől szinte folyamatosan egyenletesen csökkent. 2006 óta hazánkat az alacsonyan fertőzött országok közé sorolják. A betegek számának megnyugtató csökkenése mellett azonban új problémát jelent, hogy a baktériumok egy része ellenállóvá vált a tbc elleni gyógyszerek egy részére. Ezeket az ellenálló kórokozókat jóval nehezebb elpusztítani, így a betegek gyógyulása sokkal tovább tart, és a felnőtt környezet is tovább fertőzheti a családban a gyermekeket.? ? hívja fel a figyelmet a további veszélyekre a szakember, majd hozzáteszi: ?Bár a legtöbb tüdőbetegség gyógyítható, a megelőzés a leghatékonyabb eszközünk.? Az információs anyag a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet szakértői segítségével, és a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült. Forrás:
