Ebédidő és babaasztma 2011-02-23 Kebelbarát Megosztás: Tweet A családi étkezések minősége sokban befolyásolja az asztmás gyermekek állapotát – derül ki egy új kutatás eredményéből. Az asztmás gyermekek állapotát nagymértékben befolyásolja, mi történik általában a családi étkezések alkalmával, és itt nem az étrenden van a hangsúly- állítja egy új amerikai tanulmány. A kutatók 200 család bevonásával végeztek egy felmérést, melynek során ebédidőben elemezték az 5-12 éves gyermekek és családtagjaik kapcsolatát. Míg az enyhén asztmás gyermekek általában gyógyszert szednek fizikai megerőltetés előtt vagy bizonyos időszakokban, évszakban, a súlyosabb asztmával küzdőknek több kezelésre, odafigyelésre van szükségük, kerülniük kell bizonyos allergéneket, és általában be kell tartaniuk egy napi rutint, hogy betegségüket ellenőrzés alatt tartsák. Az új tanulmány eredménye azt mutatja: az ebédidőben – mely átlagosan 18 percig tartott – a családtagok közti interaktív kapcsolat befolyásolta a gyermekek egészségét. Megfigyelték, mennyire jöttek elő az asztmás tünetek, és hogy alakult hosszútávon az életminőségük. Mindez arra utal: azok az asztmás kicsik, akik több időt töltöttek a nap folyamán – különösen ebédidőben – a családtagjaikkal, jobban érezték magukat egészségileg. Megvitatták együtt a nap eseményeit, a szülők fokozott érdeklődést mutattak az iránt, mivel foglalkozott aznap a gyermek, hogyan érezte magát, és kikapcsolták a különféle műszaki készülékeket – elsősorban a tévét – miközben csak az étkezéssel és az egymásra figyeléssel foglalkoztak. A kutatók szerint azoknál a gyermekeknél viszont, ahol nem volt ennyire figyelmes és szeretetteljes a légkör a családban, erőteljesebben jelentkeztek az asztma tünetei. Ezeknél megfigyelhető, hogy több dolog is zavarta a családi étkezéseket: közben szólt a tévé, telefonhívás szakította meg a beszélgetéseket, a kevesebb kommunikáció különösen az egyszülős családmodellben volt kiemelkedő, de ugyanez az eredmény látszik a kisebbségi- és az olyan családokban is, ahol alacsonyabb az iskolázottság szintje. A tanulmány vezetője, Barbara H. Fiese professzor úgy véli, a fiatalok, különösen a gyerekek számára meghatározó fontossággal bír egy-egy családi összeülés, amely esetünkben elsősorban a közös ebédidő. Ez remek alkalom a beszélgetésre. Vannak azonban családok, ahol erre nem szánnak elég időt vagy alkalmat. A kutatás szerint itt látványosan rosszabb az állapota az asztmával küzdő gyermekeknek is. Egyébként a tanulság mindebből az, hogy nemcsak a betegséggel küszködő csemeték mentális állapota javulna, ha többet foglalkozna – elsősorban beszélgetne – a szülő gyermekével. Manapság sajnos nagyon sok helyen a televízió és egyéb háttértevékenységek veszik el a figyelmet a legfontosabbról: a szeretteinkről. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
