Felvettek…! És most mi lesz?

Sok fiatal eszmél rá hirtelen a sikeres felvételi eredményének kézhez kapása után, mennyi újdonság és teendő vár rá.

Aki már végigcsinálta, annak ismerős a helyzet: a rengeteg készülés, a nyolcadik osztály befejezése illetve az érettségi lezajlása, a hajtás, az izgulás, a felvételi után tűkön ülve – és már kellőképpen elfáradva – várja a végzett diák, hogy megérkezzen az értesítés: sikeres volt-e a felvételije (Akiket nem vettek fel, azoknak sincs okuk szomorkodni) Az interneten időben tájékozódhatnak róla, de amikor hivatalosan is kézhez kapja az értesítést a felvételi sikerességéról, akkor teljes a boldogság.

Amint azonban a nagy öröm lecseng, csakhamar szembe kell nézni a következő nehézséggel: ha másik városba megy tanulni, a kamasznak, illetve a fiatal felnőttnek gyakorlatilag teljesen új életet kell kezdenie. A felvételi után itt az igazi önállósodás ideje! Más kérdés, ha valaki otthon marad, és ingázik, vagy ugyanabban a városban folytatja tanulmányait, ahol előzőleg is iskolába is járt. Számára szintén új időszak kezdődik, de a biztos „bázis” az otthon, a család vele marad.

Azon kamasz számára azonban, aki egy távolabbi településen tanul majd, nemcsak a környezet változik meg, a lakóhely, a körülmények is. Kezdetben nem a legkönnyebb megszokni, de nem kell sok idő, hogy átálljanak, és elkezdjék élvezni az új helyzetet. Hiszen a távolabbra költözés olyan önállóságot jelent, amelyet korábban nem tapasztalhattak meg.

De milyen teendők kellenek a sikeres felvételiről szóló értesítés után?

Előszöris meg kell oldani mielőbb a lakhatás problémáját. Ha valaki albérletbe megy, először fel kell mérni, mennyi pénzt szánnak a szülők (vagy ő maga) erre, tehát a fiatal egyedül vagy másokkal együtt fog-e lakni. Aki mélyebben a zsebébe nyúl, saját lakást is fenntarthat, de jellemzőbb, hogy az újdonsült egyetemisták, főiskolások másokkal költöznek össze, külön szobába vagy akár egy szobát is bérelhetnek, hogy olcsóbban jöjjön ki a bérleti díj és a rezsi.

Hogy ki legyen a lakótárs, arra több alternatíva kínálkozik. Ha előzőleg a diák már részt vett például gólyatáborban vagy valamilyen közösségszervező eseményen és megismert néhányat a leendő évfolyamtársai közül, akkor könnyebb a dolga, hiszen összebeszélhetnek és kivehetnek közösen albérletet. Ha azonban teljesen a „nulláról” indul, szemezgethet a helyi albérletet kínáló lapok kínálatából, ahol főiskolások keresnek lakótársat. Érdemes azonban hamar elkezdeni a keresgélést, mert a jó helyeket gyorsan elkapkodják, tehát ha lehet, ne augusztus végére, szeptember elejére időzítsük a keresést.

Az albérletbe mindent vihetünk, ami ahhoz kell, hogy otthonosan érezzük magunkat – gyakorlatilag át kell költöztetnünk minden fontosabb dolgunkat, hiszen sok esetben csak a bútorok az adottak. Van, ahol az sem, de csak az vegyen ki bútorozatlan lakást/szobát, akinek van mit belepakolnia. Mosógép, hűtőszekrény, mikró és tévé a legtöbb lakásban van.

A kollégisták dolga valamivel egyszerűbb, nekik nem kell lakás után nézniük, bár a kollégiumot, a sok új embert, korlátozottabb lehetőségeket nem olyan könnyű megszokni.  Ahogyan ahhoz is idő kell, hogy az új környezetben az ember megfelelően tudjon tanulni.

A kollégiumba főként személyes tárgyakat visz magával a kamasz vagy a fiatal felnőtt: ruháit, cipőit, kabátokat, hálóinget-pizsamát, pipere dolgokat, tisztálkodó szereket, fogmosópoharat, tányért, poharat (műanyag a legjobb), evőeszközt, kedvenc párnát, papucsot, törölközőt, ha nem adnak ágyneműt, akkor azt is. Ha nincs vagy a sajátunkat szeretjük használni, hajszárító és egyéb elektromos eszközök is jöhetnek.

A heti mosáshoz saját mosószert és öblítőt érdemes vinni, valamint saját szennyeszsákot, wc-papírt. Az ágyban olvasáshoz csipeszes lámpát is hozhatunk magunkkal, a kényelem szempontjából fontos, ráadásul a többieket sem zavarjuk annyira, ha este a lámpánál olvasunk vagy tanulunk. Vízforraló is kellhet a szobába esetleg – a reggeli kávé elkészítéséhez például.

Természetesen szükségünk lesz a tankönyvekre, füzetekre, írószerekre, minden tanuláshoz használt eszközre, iskolatáskára és a nem órákra használt táskákra (délutáni, esti programokhoz).  Manapság a mobilunk és a telefontöltő, valamint ha van, saját számítógépünk is elengedhetetlen eszköz.

Érdemes lakatot is vinni, hogy a szekrényt bezárhassuk, ha nincs esetleg rajta. Dekorációnak pedig amit szeretünk, magunkkal vihetjük: képeket, posztert a falra vagy bármi egyebet, virágokat! A lényeg, hogy a kezdeti nehézségek után képesek legyünk ott is otthon érezni magunkat. Ehhez persze az új barátok, ismerősök nagyban hozzájárulnak!

Forrás: